Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

SZILÁNKOK

vonták községünktől és az említett falvaktól, mert a városnak sok baja származott belőle.

27 A XVIII. századból való Adács ékessége és egyetlen műemléke: a római katolikus templom. A szentélyét Gróf Koháry István, községünk akkori földesura építtette 1740ben. A tágas hajót és a tornyot az 1787. utáni években toldották hozzá.

28 E század folyamán többször pusztít a „mirigy-halál", vagyis a pestis; különösen 1710-ben és 1738-ban szedte áldozatait községünkben és a környékén.

29 A Napóleon európai hadjáratai által felkavart vihar következményei itt is éreztették hatásukat. Az 1805. évi nyugat-magyarországi harcok során, amily mértékben nyomultak előre a győzelmes francia seregek, „aszerint vonultak vissza az uralkodóház tagjai, kísérő személyzetükkel együtt, s így történt, hogy a kormány legfőbb hivatalai, valamint az udvari fogatok, hosszabb időn keresztül Gyöngyös városában voltak elszállásolva."

30 Valószínűleg Adácsra is jutott az átvonulókból. A nemesi inszurrekció (felkelés) magyar katonái és a monarchia egyéb alakulatai még éveken át állandó készenlétben várták Napóleon támadását. Egyes katonai -csoportok — az akkori idők szokása szerint — falvakon voltak beszállásolva. A beszállásolás alól Adács sem volt mentes. Különösen sokan lehettek itt 1809-ben. Az akkori halottak anyakönyve szerint ugyanis, többeket itt ért utol a halál behívója. A legtöbbnek közülük még a nevét sem tudták megállapíta27 SEBŐK: 213. lap

; 28 Egyházlátogatási jegyzőkönyv (Canonica Visitatio) az 1810. évből. Plébániai Levéltár, Adács továbbá Voit: Heves megye műemlékei, 472. lap. 29 Megyei Levéltár, 1738-. 88. sz.; Sebők: 222. o. 30 SEBŐK: 246-247. o.