Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

SZILÁNKOK

az országot. Istvánffy történetírónk szerint, mind a két király serege járt ezen a tájon.

12 1544-ben, Szapolyai János halála után, a törökök elfoglalják Gyöngyöst és környékét (Adácsot is benne), Hatvanban kerületi kormányzóságot, az ún. szandzsákot állítanak föl, s ettől kezdve ehhez tartozik községünk 140 esztendőn keresztül.

13 Most hosszadalmas harc következett Eger birtokáért. A hadi szerencse váltakozása szerint, hol az egri vár vitézei űzik vissza a törököt a hatvani várba, hol a török lesz a helyzet ura, s elképzelhetjük, hogy e csatározások alatt mennyit szenvedett Adács népe. A török idők alatt földesuraink gyakran változnak, a töröknek, mint legfőbb földesúrnak a szeszélye szerint. Ez ugyanis igen könnyen megfosztotta birtokától azokat, akik Ferdinánd pártjára hajlóknak mutatkoznak. Az 1552. évi adóösszeíráskor Bebek Ferenc tulajdonában találjuk Adácsot. Ennek hűtlenségi pere után királyi birtok lett, majd Eger várához adózott, és szolgáltatásait a várbeli tisztek előírása szerint fizette.

14 1563. március l-jén kelt levelében Verancsics egri püspök azt írja, hogy „a budai basa múlt pénteken indult ki nagy sereggel Budáról, s miután Jászberényben két napig időzött volna, éppen ma érkezett az Egertől nem távol lévő Gyöngyös városába, s ott egész hadával tábort ütött."

15 Seregeinek pont a felvonulási útjába estünk; micsoda pusztulás járhatott nyomában. 1596 szeptemberében - Hatvan érintésével - Mohamed szultán vonul el erre, százezres sereggel, hogy Eger várát megvívja, mely október 14-én el is esett. 12 Istvánffy: Magyarország története, 88. lap; Sebők: 122. lap. 13 BALÁSSY: Történelmi Vázlatok, 40. lap; Sebők: 127. lap 14 FOLLAJTÁR: Heves vármegye községei. i5_Verancsics Antal 35. számú levele; Sebők: 131. o.