Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)
SZILÁNKOK
A török hadjáratok során a fegyvertelen lakosságon elkövetett kegyetlenségek elöl a nép a nádasokba és a közeli ingoványokba menekül, házait és javait zsákmányul engedve, csakhogy a puszta életét mentse. Az ellenség eltakarodása után visszaóvakodik elhagyott otthonaiba. De fegyvernyugvás idején sincs nyugta, mert akkor meg a súlyos adók nehezednek vállára. Erról tanúskodik az az 1700 akcse fejadó, amelyet 1572-ben kellett lefizetni a hatvani defterdárnak. A házak száma ekkor még nem nagy, mert az előirt 24 ház közül 6 kihalt és csak 18 adóköteles. 16 A török idolt alatti adó viszonyokat szemléletesen állítja elénk az az 1647. szeptember 17-én kiállított török okmány, amelyben Adács is szerepel: „Mahmed, dicső úr, kit az igazság díszít, a bírák példája, az ékesszólás aknája, hatvani bíró (kádi), szaporodjék dicsőséged! „Tudd meg, hogy Pata község lakói, a nagy úrnak (szultánnak) magán birtoka, mely az egri kerületben ugyanazon törvénykezés alatt áll, megjelentek az egri diván előtt s a következő tényállást tűntették fel: „Azelőtt ezen említett község rajainak fej adója húsz ház után fizettetett, később, mivel megbírták, még 15 fejadó rovatott reájuk, és általuk minden esetben megfizettetett; mivel azonban Rákóczi és a német seregek között az ellenségeskedések kitörtek, így történt, hogy a császár katonái által (hogy vetné pokolra őket Isten az ítélet napján!) némely falvak és tanyák elpusztíttattak és kiraboltattak, mások ismét felperzseltettek. „Továbbá mindezen kicsapongások és károsítások, valamint az isteni végzés folytán kitört ragályban is igen sokan elvesztek, vagy elpusztultak, vagy éppen más vidékre áttelepültek, így többé nem voltak képesek a lakosok a 35 ház utáni fej adót megfizetni. Follajtár idézett munkája.
