Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
Bevezetés PALÓCZY LÁSZLÓ 1848-1849-BEN „A haza jó fiaiban dicsőíttetik meg. " (Palóczy László) „Kossuthról sokat olvasunk, Kossuthtól szinte semmit" - panaszkodott jogosan Katona Tamás Kossuth Lajos 1848-1849-es válogatott beszédeit és írásait közreadó kötetének előszavában. 1 Ha igaza volt, elgondolkoztató megállapításának érvényességét kénytelenek vagyunk kiterjeszteni: az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc szereplőiről sokat, szereplőitől keveset olvashatunk, különösen azok esetében, akik nem az események első vonalában tevékenykedtek, nem viseltek látványos és másoknál felelősségteljesebb pozíciót a magyar ügy. polgári és katonai apparátusában - ugyanakkor nélkülözhetetlen személyiségei voltak az akkori nagy napoknak. Munkálkodásuk a „nagyok" árnyékában alig látszott az elmúlt százötven évben, pedig nem túlzás megállapítani, hogy nélkülük sokminden nem úgy alakult volna, ahogy történt. Régi igazság, hogy egy hadseregnek nemcsak tábornokokra, hanem őrmesterekre, sőt közlegényekre is szüksége van, és az 1848-1849-es nagy napok bővölködtek különböző adottságokkal, ismeretekkel felvértezett, de egyaránt lelkes emberekben. A forradalom és szabadságharc emlékezetre méltóan nagy és felidézésre érdemes hétköznapjait leginkább talán akkor tudjuk megismerni (sőt: az idő és tér korlátai között újra át is élni), ha a forrásokhoz nyúlunk: azt olvassuk, amit a kortársak mondtak vagy vetettek papírra. Alábbi kötetben egy ilyen - a szó nemes értelmében - „második vonalbeli", és tényleg méltatlanul elfelejtett személyiség, az első népképviseleti országgyűlés képviselőházának korelnöke, majd sokáig tényleges elnöke, Palóczy László ( 1783— 1861) 1848^19-es működésének dokumentumait és a hozzá kapcsolódó forrásokat adjuk közre. Nem azért, hogy érdemeit meghaladóan dicsérjük, hanem azért, hogy mind személyének, mind történelmünknek e múlt századi rövid, de Magyarországon mindig meghatározó időszakához adalékokat szolgáltassunk. Palóczy László nem volt vezéralakja a szabadságharcnak, nem fűződnek a nevéhez kimagasló események, mégis az első népképviseleti országgyűlésben betöltött szerepe megérdemli a történetírás és általában az utókor figyelmét - rajta keresztül is a kor emberét, problémáit ismerhetjük meg a maguk valóságában és nem valamely későbbi inter1 Katona (szerk.), 1994. 5. p.
