Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

két héttel. A harmadik azt mondja, jaj a vallás! Jaj, a külön ajkúak! Mi lesz belőlük

9 Azt a 181, ki tegnap rávoksolt a közös iskolára, megvallotta, titkot nem csinált belőle, hogy ebből bizony baj lesz. Az első évben bizony lesz baj, de a másodikban kevesebb, a harmadikban még kevesebb, a negyedikben pedig azt fogják mondani: ennek már régen így kellett volna lenni. Ha a törvény meglesz, akkor azt elolvassa a sok pietista katolikus, a sok zelotista protestáns, azt fogják mondani, végünk van. A pietista katolikus azt fogja mondani, most tört ki a reformáció, melyhez képest Luther reformációja csak játék volt. A sok zelotista protestáns pedig azt fogja mondani, oda van szent vallásunk, visszaestünk a Bocskai és Bethlen alatti nyomorgatásokba, a bécsi és linzi pacifikációknak

81 vége van. De ezek elfeledtek egyet a számításból, azt tudniillik, hogy sok ezer lesz, ki azt fogja mondani: ezt kívánja a haza boldogsága, s fel fogják világosítani a vakokat, és segíttetni fognak a kormány által. Úgy van ez, mint midőn egy régi gót

82 toronyban, melynek roskadozó, pókhálókkal teli falai közt századokig csak baglyok és denevérek laknak, bemegy valaki egy világító fáklyával, természetes, hogy az álmaikból felveretett denevérek repkednek felette, és eloltják a gyertyát, de az okos ember a gyertya elé tartja kezét s nem hagyja azt eloltani. A baglyokat és denevéreket ki kell pusztítani. Ha beletesszük a törvénybe azt, mi a komáromi követ

83 indítványában foglaltatik, az lesz belőle, hogy közös iskola nem lesz, mert lesz reakció. A katolikus klérus nem fogja engedni a fundációkat, azt mondja, nem kell neki közös iskola, s nem lesz-e ezer módja oda vinni a dolgot, hogy mindenütt külön iskola legyen. El fogják mindenféle argumentumokkal csábítani a népet és a közös iskolákban csak egy-két gyermek lesz, s akkor azt fogják mondani, ennyiért nem érdemes iskolát tartani. Nem untatlak benneteket tovább, nemzeti képviselők, csak egyre figyelmeztetlek, vigyázzatok, nehogy valahogy elfogadjátok a komáromi módosítást, ennek rossz hatása és következese lenne a nép erkölcsére. Mire van legtöbb szüksége minden törvényhozásnak? Arra, hogy a népet belenevelje és beleszoktassa a meghozott törvény iránti tiszteletbe. Ha ezen tisztelet nincs a népben, ha 300 ezer törvénycikket fogunk is rakásra hozni, semmi hatása sem lesz. Márpedig mit tesz ezen módosítás? Az van a tegnapi végzésben, hogy közös iskolák állíttassanak státusköltségen. Ez bizonyosan nagy hatást és benyomást okoz, megijednek tőle, a második módosítás pedig azt teszi, akárhogy cifrázzuk is a dolgot: ne ijedjetek meg az 1. §-tói. hiszen az csak tréfa, könnyen ki lehet azt játszani, nevessétek ki azt. Akkor nckiszokik a nép. hogy a törvényhozás csak tréfált. Mi az angolnál legnagyobb bázisa a boldogságnak? Míg a tanácskozási szőnyegen van a törvény, jobbra-balra tüzetesen disputálnak 11 A protestánsok szabad vallásgyakorlását biztosító 1606. évi bécsi és az 1645. évi linzi békekötésekről van szó, melyeket az 1608. illetve 1647. évi országgyűlések törvénybe is iktattak. A törvénycikkelyek a XVIII. században, majd egészen 1848-ig az egyházpolitikai viták kereszttüzében álllak, a polgári vallásegyenlőség hívei (köztük Palóczy is) a retbrmországgyüléseken azokra, mint jogforrásokra hivatkoztak, míg a katolikus eg\ház vezetői azt hangoztatták, hogy ezeket a békekötésekel fegyveres erő kényszerítette a magyar uralkodóra, ennélfogva azok nem is lehetnek kötelező erejűek. '

2 Gót = értsd: gótikus. 3 Ifj.Pázmándy Dénes, az országgyűlés elnöke volt Komárom város képviselője, aki egyéni indítványként adta be jelentőssé vált módosítását.