Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

szavait". Hozzá kapcsolódott Mujszer József, aki - a kor „szellemére" jellemző módon - katolikus papként

M állt a közös iskola híveinek táborába, és indítványozta, hogy a tárgyalt paragrafusok helyett minden községben „vallásszínezet nélkül közös iskola" alapíttasson. Eötvös kételkedett abban, amit Mujszer és korábban Palóczy is fejtegetett, miszerint az oktatás laicizálása a vallási feszültségek enyhülésével járna, mint mondta, a valláskülönbségek fennmaradnak akkor is. A permisszív törvény fennmaradása mellett foglalt állást. Utána Szacsvay Imre mondott ellent fejtegetéseinek, azt kérve, hogy az egyházi oktatási intézményeket egyszerűen minősítsék magániskolákká, majd Palóczy kért szót: Nemzeti képviselők! Előre kimondom azt, mit utoljára szóltunk, és kell is kimondani, hogy tudniillik én sem a kultuszminiszter úr, sem a középponti választmány véleményét, javaslatát el nem fogadom, hanem elfogadom Somogy követének, Mujszernek indítványát. Bocsássatok meg, a tárgyhoz már az általános tárgyalás kapcsán szólottam.

65 Legyetek kegyesek kihallgatni ezen előttem igen fontos tárgyban. Igyekezni fogok, képviselők, ha titeket meg nem győzhetlek is, hogy legalább beszédemmel ne untassalak. Feszült figyelemmel hallgattam a tanácskozást még akkor, midőn általános tárgyalás alatt volt a dolog, és tapasztalam szívem örömére, hogy senki sem volt, ki mondotta volna, hogy a közös iskolákat veszélyesnek tartja. Mindegyik előre bocsátá, hogy az oly hasznos, oly üdvös! De miután megmutogatá, hogy hasznos és üdvös, akkor következtek a sok „csak", „de", „mindazonáltal"! Az a sok „de" és „mindazonáltal" még eddig minden jót elrontott a világon. [Nevetés.] Ha valamit akarunk c tárgyban, népképviselők, tegyük egészen. A féleszközök semmit sem használtak a világon. Az a magyarra lefordíthatatlan francia szó: „juste-milieu"

66 mindig zavart, nem boldogságot terjeszt a világon. Ki a sok „de", „csak" és „mindazonáltal" és az elébe gördült akadályoktól megijed és hátravonul, az ugyan életében semmi nagy tettet el nem követ, s a történet múzsája meg nem fogja énekelni. És mi volt a sok „csak-de-mindazonáltal"-nak oka? Mindig a szegény nép, hogy annak még nincs esze, még nincs megérve, s egyéb ellenszegülés és Isten tudja, mi. Én azt tartom, hogy a néppel semmi baj nem lesz. Uraim! Nem oly tudatlan és éretlen a nép, mint közönségesen hiszik. Van neki esze, igaz, hogy egyszerű és együgyű, de józan esze van, csakhogy az úgynevezett tudós emberek ne bújjanak a szűre alá és ne bujtogassák. [Helyeslés.] Ha követi józan okosságát, ő minden jót csinál, csak szándékosan ne vezessék tévútra. És ha kitör és dühöng, ki akkor az oka? Nem azok-e. akik elcsábították? [Felkiáltások: Úgy van!] Itt, hol adatok szólnak, el kellene némulni minden teóriának, el kell enyészni minden rémképnek. Szabad legyen egy igen szép tettet e tárgyra vonatkozólag előLd. erről pl.: Hajdú, 1933. 240. p. Ld. 1.6. sz. dokumentum. Juste milieu (ejtsd: zsiiszt miliő) = tulajdonképp: arany középút, helyes egyensúly.