Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

hozni. Néhány héttel ezelőtt történt egy dunamelléki megyében (előrebocsátom, hogy a reformátusoknál az iskola- és egyházi ügyeket a községek kormányozzák, az esperesi székek, traktuálisok és szuperintendenciák. a traktuális székek állanak két elnökből egy egyházi és egy világi elnökből, és hat egyházi és hat világi bírákból), hogy két bírói hely ürességben volt, a traktuális székek, a szentszékek választják ezen ülnököket, azaz a nép szabad vokssal. És választottak egy protestánst, másodiknak pedig megválasztottak egy jeles erkölcseiről, jelleme szilárdságáról előttünk ismeretes katolikus férfiút. Ezen jeles férfiú mások bizalmát is bírván itt van a képviselőházban. Miért titkolnám el a nevét: Halasy Ede.''

7 Ahol már az együgyű nép bírájának, ki őt a feljebbviteli ítélőszéken az eklézsia dolgában kormányozza és ítéli, katolikust választ, lehet-e arról azt hinni, hogy megharagszik azért, hogy gyermekeinek az iskolában katolikus derék jeles nevelőt akarnak adni. Uraim! Nem oly oktalan a nép, mint némelyek hiszik, nem oly kétségeskedő, mint gondoljátok sokan. Ne tartsatok attól, hogy ha a népet mi nem vezetjük tévútra, nem fog magától arra tévedni. Előhozta és elmondotta Mujszer, miszerint igen helyes financiális tekintetből is, hogy közös iskolák legyenek, előhozta és elmondotta okát, hogy miért helyes és szükséges az financiális tekintetből, azért, mert ha közös iskolák lesznek, annak két fundust rendelt ezen törvény, egyik az adórugtatás,

(,x másik a község elemi kasszája. Ha külön iskolák lennének, ez többre rúgna, mert például van egy nagy községben két felekezet, például 60 katolikus, és református kevés, de van 50 gyermek, mely elég, hogy külön iskola állíttassék. A kevesebbseg mindenhol úgy lesz, hogy hiszen ezen iskolának költségeit nem én viszem, hanem viszi a kassza, s ami ebből sem telik ki, fizeti a község és a státus, s a sok számtalan költség miatt megunják az adófizetést, s a státus sem tud fizetni. De ha közös lesz az iskola, s az adót kivetik, mindnyájan tudják, hogy az iskolának egyformán viselik költségeit, s mindenki gondoskodik magáról, s nem biztatja magát azzal, hogy más fizet helyette. És igazságosan lesz az adó kivetve, s a státus sem lesz zaklatva a követelésekkel, mint különben. De a központi bizottmány véleménye meggyőződésem szerint még sokkal roszszabb, mint a miniszteriális javaslat. Azt mondja az, hogy hol több vallásfelekezetek vannak, ott külön iskolák nyittathatnak/'

9 Micsoda szó ez a „nyittathatnak"? Logika szerint azt kell ítélni, meg van feljebb határozva, hogy közösek legyenek az iskolák, de ez kivétel, hogy „nyittathatnak". Minden permisszív törvény pozitív törvényt szupponál. Itt pedig pozitív törvény nincs és van-e a permisszív törvénynek haszna? A leghasznosabbak voltak a permisszív törvények. Ilyen volt a jobbágy megválthatása. Meg volt engedve, hogy magát megválthatja, s mi lett sikere? Semmi. Sőt kárt tett Halassy Ede Komárom megye alispánja, az udvardi kerület országgyűlési képviselője. Egy hónappal az idézett országgyűlési ülést követően miniszterelnöki rendeletre kormánybiztosnak nevezték ki. Debrecenbe követte az országgyűlést, azonban engedélyt kért távozásra, s nem tért vissza a törvényhozás színhelyére. Kerülete márciusban új képviselői választott helyette. Beér-Csizmadia. 1954. 236., 391. p. Adórugtatás = adókivetés. A valóban kissé homályos (és így a közös iskolákkal szembeni ..kiskapura" lehetőséget adó) megfogalmazás a központi bizottmány javaslatában szerepel: Beér-Csizmadia, 1954. 617. p.