Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

nál az orgonista elnyomja a visító hangokat. Hol az éneklés elhanyagoltatik, tisztelettel legyen mondva, ki azt hallgatja, annyira botránkoztatónak fogja találni, mintha a vércsék serege indult volna ki valamely roskadozó toronyból. Én tehát az éneklés tanítását meghagyni kívánom, annyival inkább, mert uraim, nézzük meg a vallási szertartásokat, ha a szegény ember meghalt, ki temeti el? A mester az iskolás gyermekekkel, bizony, ha hallgatja az ember az éneklést, el kell magát nevetnie, mert oly botránkoztatóan énekelnek.

61 Nem kell, hogy Catalani vagy Jenny Lind

62 váljék az iskolás gyermekekből, de hogy énekelni tanuljanak, felette kívánatos. A Ház végül az eredeti javaslatot hagyta jóvá, vagyis eltekintett a hittanoktatástól és továbbra is kívánatosnak tartotta az énektanulást. 1.9. A felekezeti viszonyokról és a felekezetileg semleges iskoláról

63 Pest, 1848. augusztus 7. Palóczy újabb nagy iskolaügyi beszédére a szakaszonkénti tárgyalás alkalmával került sor. Amikor a tervezet 13., 14. és 15. §-át tárgyalták, ismét a közös iskola ügye, vagyis az állami nevelés felekezetektől történő elkülönítése került a vita középpontjába. Az Eötvös-féle tervezet egy községben 50 azonos vallású gyermek esetén külön felekezeti iskolát irányozott elő, a közös iskolákat lehetőségként e mellett tartotta számon. Ezt az álláspontot képviselte a központi bizottmány is, hangsúlyozva, hogy elvben a közös iskola kívánatos, de úgy ítélték meg, hogy „a népnek legnagyobb része még ezen üdvös elv elfogadására nem képes. " A vitában Palóczy vezető szerepet játszott, a közös iskola támogatói az ő álláspontjából és érveiből indultak ki. Bója Gergely képviselő például hangoztatta, hogy augusztus 4-én valamennyien magukévá tették a „szűz hazafiságban megőszült egy legöregebb követtársunk szíve mélyéből eredett, megható 61 Megjegyzés: a megfelelő énektudás Palóczynak miskolci iskolakormányzói működése alatt is kedvelt eszméje volt. Például 1848 májusában is számos egyházi és közéleti teendője mellett részletes levélben fordult a református líceum igazgatójához, miszerint egy helyi gubásmester gyermekének temetésén a kirendelt éneklő diákok nem megfelelően énekeltek, illetve magaviseletükkel megbotránkozást okoztak, ezért Palóczy szigorú vizsgálat indítását helyezte kilátásba. SRKL. R.B. 6/5. 4885. sz. 62 Catalani, Angelica (1779-1849) a XIX. század első évtizedeinek ünnepelt olasz énekesnője, számos európai fővárosban fellépett, legnagyobb sikereit Londonban (például 1806-ban Portogallo: Szemirámisz c. operájában) és Párizsban aratta. (Ld. erről pl.: http://locutus.ucr.edu/-cathy/ev5.html.) Jenny Lind (1821-1887) svéd énekesnő. 18 évesen tűnt fel kivételes orgánumával, nagy európai, majd amerikai koncertkörutakat tett, 1846-ban Pesten is fellépett. Később Angliában telepedett le, s - állítólag vallási okok miatt - felhagyott az énekléssel. 63 Közlöny, 1848. sz. (augusztus 10.) 297-298. p.