Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)

ségére hivatkozva addig halogatta a dolgot, amíg lehetett. Első idézését 1849 őszén kapta, hogy december 1-én jelenjen meg bírái előtt, azonban ezt még egészségi állapotára hivatkozva el tudta kerülni.

132 1850 februárjában gr.Szirmay Sándor kassai kerületi főbiztos küldte meg Nagy Gedeonnak, Borsod megye cs.kir. megyefőnök-kormánybiztosának Palóczy addig beadott igazolásait, aki továbbította azt a területileg illetékes egri főbiztosnak, Kapy Edének. Utóbbi felszólította a miskolci vezetőket (Nagy Gedeont és Soltész Nagy János közigazgatási főszolgabírót), hogy haladéktalanul tegyenek jelentést Palóczy egészségi állapotáról, mert még mindig nem igazolta magát, s ha nem jelenik meg a bíróság előtt, következményekkel kell számolnia. A kért jelentés 1850. február 22-én el is készült, amelyet továbbítottak Egerbe.

133 Palóczy ekkor írásban is kinyilvánította készségét a Pestre való utazás iránt (ld. 2.2.7. sz.), Soltész Nagy János pedig megírta feletteseinek, hogy Palóczy „szóval is kifejezte azon háláját, mely szerint megromlott egészségi viszonyait tekintve a tekintetes haditörvényszék élete veszélyeztetésével járó Pestre leendett megjelenésétől eddigelé megkímélni méltóztatott."

134 Nagy Gedeon pedig megerősítette Kapynak: Palóczy március 4-én Pestre megy, hogy ott magát igazolja a haditörvényszék előtt.

135 Kérdés, hogy mennyire volt igaz Palóczy betegeskedése. Erről pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de talán megkockáztathatjuk, hogy ha nagyon akart volna utazni, közelebbről nem jelölt fajtájú betegsége nem akadályozta volna abban. Emellett szól, hogy 1849 augusztusáig nyoma sem volt annak, hogy Palóczy egészsége ennyire megromlott volna, sőt, a kortársak gyakran emlékeztek meg a korát meghazudtolóan energikus öregúr aktivitásáról. Palóczy val kapcsolatban fel sem merült, hogy ne kövesse a népképviseleti országgyűlés gyakori költözködését, pedig 1849 januárjában bizonyára volt olyan kemény a tél, mint decemberben, s ha Pestről Debrecenbe el tudott utazni csikorgó hidegben, akkor talán Miskolcról is megtehette volna a fővárosba. Magas életkora pedig logikus alátámasztását képezte megrendült egészségi állapotával kapcsolatos leveleinek. Persze mindez csak feltételezés, de tovább erősíti, hogy a szabadságharc bukása után Nagy Gedeon és Soltész Nagy János személyében olyanok kerültek vezető közigazgatási beosztásba Miskolcon, akikkel korábban jó személyes kapcsolatot tartott (Soltész Nagy János például szintén a miskolci református egyházközség vezető személyisége volt, ő követte Palóczyt a segédfőgondnoki székben is

136 stb.), s elképzelhető, hogy nem kezelték olyan szigorúan a volt képviselő halogató leveleit. Mindennek pontos megítélésével az önkényBAZmL. IV.B. 651. 4. köt. 24/1849., 41/1849. sz. illetve: BAZmL. XV. 15. 3. dob. „Borsodiana" Megjegyzés: képviselőházi korelnökként az igazolási vitákban érdekes módon Palóczy is mindig erélyesen tiltakozott, ha egyesek egészségi állapotukra hivatkozva kértek kedvezményeket, most pedig ő is ezen eszköz alkalmazásához kellett, hogy folyamodjon. MOL. D 78. 1201/1850. sz., illetve: IV.B. 652/b. 979/1850. sz., 1038/1850. sz. A Palóczyra vonatkozó nyomozati anyag február 20-án elkészült. MOL. D 37. 4. dob. 3383/1850. sz. MOL. D 78. 1038/1850. sz. MOL. D 78. 1464/1850. sz. Kovács. 1885. 99. p. A már 1848 előtt is a konzervatívok egyik vezetőjének tartott Nagy Gedeonra Id.: Ruszoly. 1991.