Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
uralom korának miskolci történéseit politikai légkörét feldolgozó résztanulmányok megszületéséig bizonyosan várnunk kell. 117 A pesti haditörvényszék előtti védőiratában (ld. 2.2.8. sz. dokumentum) és vallomásaiban 138 részben saját szerepének bagatellizálását, részben az eseményektől való óvatos elhatárolódást és az uralkodó iránti lojalitását hangsúlyozta. Kérdés, mennyire kell mentegetőzését negatívan megítélnünk, hiszen kétségtelenül nem saját véleményét írta le, ennek mind 1848-1849-es, mind később, a „passzív ellenállásban" való szerepvállalása is ellentmond. 139 Korábban is utaltunk rá, hogy Palóczy nem volt a végsőkig harcoló forradalmár mintaképe, személyiségéből természetesen következett, hogy ebben a helyzetben sem a mártír-szerepre, hanem a túlélésre koncentrált, mint tette ezt sok kortársa az adott viszonyok közepette. Arról nem is beszélve, hogy bírái az 1849 őszén lefolytatott vizsgálat alapján nagyon is jól tudták, hogy kivel állnak szemben. A rendőri osztály nyomozói valamennyi képviselő esetén áttanulmányozták az osztrák kézre jutott magyar kormányszervek iratait, részletesen kigyüjtörték a Közlönyben megjelent híreket stb. 140 Neve felbukkant valamennyi névjegyzékben, melyek az országgyűlés pesti, debreceni vagy szegedi szakaszának fontosabb képviselőit sorolták fel. A debreceni ülésszakról készült jelentés például alig több, mint harminc honatyát nevez meg, akik a nyomozók tudomására jutott adatok szerint „legtöbbnyire és legtulságosabban a felséges ausztriai ház ellen" nyilatkoztak, a szegedi összesítés pedig 17 nevet sorol fel, akik egyáltalán valamit is tettek az országgyűlésben - mindkét jegyzék első sorában Palóczy László említésével. A pesti haditörvényszék június végén tárgyalta Palóczy ügyét, és a 29-én kelt terjedelmes vádirat valóban kimerítő rajzát adja Palóczy országgyűlési ténykedésének. 141 Kihallgatási jegyzőkönyve elég szűkszavú, bizonyára ha akarta, sem nagyon tudta cáfolni 48-as működésének világos bizonyítékait. Palóczy június 30-án kapta meg idézőlevelét, hogy jelenjen meg az ítélethirdetésre a pesti Újépület 3. blokkjában, mégpedig az 1. emelet 18/2. szobában. 142 A bíróság ítélete fentiek alapján (hasonlóan számos vele együtt tárgyalt képviselőhöz) teljes vagyonelkobzás és kötél általi halál lett. Július 5-én azonban Haynau (a felmentését elhatározó minisztertanács előtti napon) általános kegyelemben részesítette valamennyi elítéltet, vagyis az 17 Kapy Edét Haynau 1849. október 29-én nevezte ki egri kerületi főbiztossá. Feladata Heves és Borsod, vagyis két „rebellis" szemléletű vármegye, ellenőrzése és az önkényuralmi viszonyok stabilizációja. Borsod megye élére először 1849-ben Szemere politikai ellenfelét, a konzervatív Mary Pált állították (Palóczy is nála jelentkezett Aradról történt hazautazását követően), de Kapy nem bízott meg benne, mivel Máry korábban egy ideig Eötvös József jogtanácsosaként dolgozott, ezért került sor Nagy Gedeon volt főszolgabíró kinevezésére. Sashegyi, 1965. 268-269. p. 138 HL Pester Kriegsgericht, 1850. 185-2/255., 185-7/68. sz. 139 Utóbbiról ld. pl. Szendrei, 1911. 238-239. p.; Angyal (sz.erk.), 1925. 410. p. stb. 140 Sashegyi, 1965. 188. p. A Palóczyról készült nyomozati jelentéshez: MOL. D 37. 4. dob. 4563/1850. sz. (Id. XII. sz. illusztráció) illetve a vonatkozó névjegyzékek: H 147. 8. dob. 1. cs. 141 HL Pester Kriegsgericht. 1850. 2-255. sz. 534r.-542v. Röviden ismerteti: Ruszoly, 1992. 24-27. p. 14 A halálos ítéletre és vagyonelkobzásra: HL Pester Kriegsgericht. 1850. 2-255. sz. 545r.-v. Az idézésre és a kegyelemnyilvánításra Id.: MOL. R 33. 583r., az ítéletlevél: MOL. R 33. 585r. (Id. XIV. sz. illusztráció) Az ítélet egykorúan megjelent: Haditörvényszéki ítéletek. Magyar Hírlap, 1850. 221. sz. (augusztus 4.)
