Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból
3.20. Eger város kérelme volt földesurai elleni úrbéri perével kapcsolatban 5 Eger, 1849. május 20. Eger város közönsége a nemzet képviselőinek Eger a Rodope hegye mellett lakott Agriánusok által építtetvén, s ön nevekkel jelöltetvén, már a Római Birodalomban is Pannónia jeles helyei között foglala helyet, a magyaroknak Európában településükkör Egernek rómaiak által épített vára már létezvén, e vár a magyarok első királya, Sz.fent] István által bővíttetett s erősíttetett, 4ik Béla védfallal vétette körül, s lakosait polgár s vendégeknek nevezé, így ezen őskorban is lakosai oly állásban valának, mint az ország egyéb várainak polgárai s katonái, s tulajdon ingatlanjavakat az erősség földkiterjedési határában bírtak, e város hadi érdemeit a történettan, különösen az 1553. 25. tc., mely minthogy az egriek 1552ik évben a török tábort a vártól elverek, s azáltal Magyarország felső részét a különben kerülhetlen vésztől megmentek, a harcban elbénult lakosoknak, hogy kik mindnyájan az egész országnak hasznára voltak, szinte az egész országnak közsegedelmét érezzék, országos segedelmet rendel. Híven tanúsítja [ezt, hogy] 1582ben Rudolf császár Eger harcoló lakosainak bandcriumi zászlót és dobot adott, mely alá egyesítve erejüket, védek szülőföldüket s mentek, hol kívántatok, segédeimül a haza szorongatott vidékérc. 1596ban a török hatalom roppant árja Egert ledöntvén a 91 évig tartott iga lakosai nagy részét biztosb helyekre széleszté, az alatt a püspök Jászon, a káptalan Kassán tartózkodván, 1687ben Eger és az egriek közremunkálásával az ellenséges nyűgtől felmentetvén, Leopold császár az elszéledt lakosok visszatérését eszközlendö Eger lakosait hét évre minden adózástól felmenté, s a szomszéd füleki, putnoki, szendrői, ónodi várak védseregeit is idetelepíté, s többeknek közülük hadi érdemeik megjutalmazására városi telkeket örökös joggal bírásra ajándékozott. Mely intézkedés csak rövid idő alatt is Egert előbbi díszpolcára emelé, s tehetőssé arra, hogy a lakosok Nagyvárad visszavételénél 1688ban tetemes segédeimül szolgálhassanak, e tettéért akkori fejdelem, lő Leopold Egert azonnal minden hozzá csatolt adómentes szabadalma idejében bírt földkitcrjedésével együtt a szabad királyi városok sorába emelte. Boldog volt így városunk rövid ideig, de boldogságának nem soká örülhetett, mivel az, kinek előbb a török iga alatt a város létele sem juta eszébe, Fencsi 6 " püspök önhaszonkeresésből a város részére adott szabadalom ellen szent királyok adománylevelénél fogva tulajdoni jogot vitatván, erő megfeszítésének s kincspazarlásának sikerült kieszközölnie, hogy lö Leopold adott, s már hét évi birtoklásMOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 1144.b. A kérelemben foglalt panaszokkal kapcsolatban ld. pl.: Breznai Imre: Eger a XVIII. században. I-1I. Eger, 1933. stb. Fenesi György (t 1699) egri püspökről van szó.
