Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból
sal is erősített királyi szavát visszavonva, városunkat a királyi városi szabadalomtól megfosztotta, s oly feltétellel, hogy a követelő püspök részére légyen a város egyházi tulajdon, de a város részére az érdemmel nyert kiváltságos állás, úgy lakosai személy s vagyonbeli jogai biztosíttassanak, városunk egyességkötésre utasíttatott [...] 67 Ily szomorúra változván már akkor városunk dolga, a későbbi időkben méginkább megnehezedett, ugyanis a szerződő püspök Kassára hívatván a bírót, s véle öt, többnyire írni sem tudó képviselőt, a városi lakosokat még szolgai munkálatra is kötelező [...] egyezséglevelet íratá alá, városi lakosok ezen róluk s nélkülük kötött szerződést elfogadni nem akarván a szerződő püspökkel [...] magyarázó szerződésre lépni kényteleníttettek, mely szerződéseknél fogva városi lakosok minden birtokukban volt földterületeknek kezüknéli meghagyásával összesen 800 magyar forintok fizetésére a gabonanemüekből tized, a borból kilenced és tized adására köteleztettek, szerződő püspök s utódaiknak, valamint volt földesúrtársuk, az egri fökáptalannak e szerződések a bekövetkezett időkben kedvük szerint nem lévén, különbféle keresett ürügyek alatt a városi lakosok által bírt földterületek legnagyobb részét a szerződési fizetés alól elvonva, mintha azok a szerződési határnak nem kiegészítő részét tették volna, részint magánbirtokukba vették, részint pedig külön fizetés mellett egyes lakosoknak és szomszéd helységbelieknek kiosztották. Mely eljárásból különbféle panaszok s perek támadván, városunk volt földesuraival szerződések megkötése idejétől folytonosan, s így több, mint másfél századot haladó idő alatt perelni kényteleníttetett, az egyik úrbéri, abból keletkezett végrehajtási, s ismét ebből folyó felszabadulási ügy kívánt sikert nem eszközölvén, újra 1838ik évben kiadott a Fenesi-féle szerződést maga épségében fenntartani rendelő királyi rendelet folytában új úrbéri; a szerződési mérnökileg felvett, s királyi biztos közbenjöttével hitelesített térképen kimutatott földterület szerződés szerinti használata, s egyéb a szerződéseknek a volt földesurak általi meg nem tartásából eredért sérelmeink megszüntetését követelő pert kezdeni kényteleníttettünk. Mely királyi biztos közbenjöttével 1844ik évben befejeztetvén, s előbb úriszékben megvizsgáltatván, ugyanazon év május havában a megyei törvényszéken is felülvizsgáltatott s még akkori időben is akkori megyei lő alispán Brezovai József - ki később az Apponyi-féle rendszer következtében Heves megye administrátora lőn - elnöklete alatt tartott törvényszék is ügyünk igazságát megismerve [...] ítéletben szerződési határunkat megítélte s követelésünk egy részét kedvezően döntvén el, városunk sorsának kedvezőbbre leendő fordulására reményt nyújtott. Fájdalom, azonban ezen ügyünk sem érhetett kívánt célt, mert kérdéses úrbéri perünk a két részről közbetett fellebbvitel s királyi biztosilag is tett intézkedés következésében az akkori magyar királyi udvari tanácshoz vitetvén feljebb, azon időtől fogva, annyi hosszú évek során is mindez már Budán, már Bécsben tetemes költséggel tett sürgetéseink sikertelenek lévén, legigazságosabb ügyünk el nem intézhetett, a dolgok ily állásában, hogy másfél A csatolmányokra történő utalások közlését mellőztük.
