Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
féle vitába. Utóbbit teljesen egyértelműen Palóczyra ruházták, olyannyira, hogy a Ház megalakulásával kapcsolatos technikai részletek elintézését már tőle kérték. (Bezerédj István például a tanácskozásokra szolgáló Redout-terem megfelelő bútorzatának kialakítását kérte a korelnöktől. Mások - nagy lárma közepette - „tükördefélékbe bocsátkoztak", vagyis arról vitatkoztak, hogy az 5-i megnyitón milyen öltözéket viseljenek, végül a „nemzeti öltöny kalap nélkül" variációban maradtak stb.) 49 Ugyanakkor tény, hogy Palóczynál ott volt a Pestre utazása előtt Miskolcon, 1848. június 26-án kiállított anyakönyvi kivonata, 5 " elképzelhető, hogy a július 3-i értekezlet résztvevői ennek bemutatását vélték elegendőnek Palóczy korelnöki megbízatásához. 51 A részletesebb életkor-vizsgálatok ellen szól továbbá az is, hogy a különböző egykorú adatközlések is meglehetősen pontatlanok Palóczy éveinek számát illetően. (Egy, a bukás után, az elítéltekről készült magyar névjegyzék 1849-ben 68 évesnek mondja, egyéb tárgyi tévedések mellett, 52 az osztrák hatóságok által kiadott 1849-es körözőlevélben pedig „hozzávetőlegesen 80 évesnek" nevezik, amiben nyilván az játszott szerepet, hogy a korelnököt a nyomozók legalább ennyinek gondolták. 53 ) Bizonyára egyébként akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha a korelnök kiválasztásánál feltételezzük, hogy a kormányra került liberálisoknak nem volt mindegy, ki tölti be ezt a funkciót. Bár a korelnökség reprezentatív feladatnak számított, mégis bizonyára fontosnak vélték, hogy az első népképviseleti országgyűlésen ki köszöntse a képviselőket. Palóczy pedig kétségkívül tekintélyes személyiség volt, ellenzéki múltja, a rendi országgyűléseken kifejtett politikai aktivitása (magas kora mellett) a leginkább alkalmassá tették a feladat ellátására. így került sor 1848. július 4-én a már említett előleges ülésre. Palóczy rövid, ünnepélyes beszéde megítélésünk szerint méltó volt az első népképviseleti országA július 3-i értekezletről beszámol: Népelem, 1848. 4. sz. (július 5.) 14. p. Ennek a híradásnak az információit (Palóczy egyértelmű korelnökségét, a jegyzők kiválasztását) erősítik a későbbi visszaemlékezések is. Ld. pl. az ekkor szintén jegyzővé kinevezett Irányi Dániel vonatkozó sorait: Irányi-Chassin, 1989. 320. p. stb. Az öltözékre vonatkozóan tartották magukat az itt született megállapodáshoz, ld. III. sz. illusztráció. 511 BAZmL. Sz.n. Kiáll. Ez az anyakönyvi kivonat Palóczy születésének napját (vagyis nem a keresztelésének napját) 1783. október 19-ben jelölte meg, ami azért érdekes, mert a köztudatban egyértelműen október 14-i dátum él, amit az 1983-ban rendezett megemlékezések tovább tudatosítottak. A hasonló hivatkozások forrása bizonyára: Szendrei, 1911. 221. p. Elképzelhető, hogy az 1848-as anyakönyvi kivonaton tollhibával állunk szemben, mindenesetre a pontos születési dátum megállapítása további tisztázást igényel. 51 Továbbá fontos, hogy a képviselők Pestre való megérkezése és igazoló iratuk (választási jegyzőkönyvük) hitelesítése csak vontatottan haladt. Maga Palóczy közölte például július 6-án az országgyűlés második ülésében, hogy - miközben a hatalmas zaj miatt alig juthatott szóhoz, határozottan csendre is intette a jelenlévőket - a tanácskozás megnyitását követő második napig még csak mintegy 300 képviselő igazolta mandátumát. Radical Lap, 1848. 28. sz. (július 6.) 112. p. 52 Például Borsod megye alispánjának nevezte (valójában csak másodalispánságig vitte), a képviselőház elnökének mondja (holott csak korelnök volt, tényleges elnökké nem nevezték ki, még ha sokáig vitte is a funkciót) stb. MOL. R 33. 282r. 53 MOL. D 37. 4. dob. 315/1850. sz. Palóczyt szűkszavú személyleírásában termetes, kövér, ősz hajú, bajszos, tiszteletreméltó külsejű embernek mondják, megjegyzik még róla református vallását, magyar, német és latin nyelvtudását.
