Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)

nek tanácskozásain e bíróság első embere, a személynök (personalis) elnökölt. Utóbbi a király által kinevezett személyiség volt, ezért lényegében az udvari érdekek képviselőjének számított a követekkel szemben, míg a népképviseleti rendszerű törvényhozásokban pont fordított a helyzet, mivel ott az elnököt a képviselők maguk soraiból választják.

45 1848 előtt a diétái ülésszakok megnyitásakor rendszerint a nádor esetleg az országbíró vezette a követek küldöttségét a tanácskozást megnyitó uralkodó vagy képviselője elé. A legidősebb képviselőre, a korelnökre így elvben nem sok feladat hárult. Az első népképviseleti országgyűlés korelnöke Palóczy László volt. Kortársaiban is felmerülhetett, az utána következők között is akadt, aki feltette a kérdést,

46 hogy miért éppen ő. Nincs ugyanis annak nyoma, hogy különösebben alapos vizsgálatokat folytattak volna a képviselők életkorának megállapítására és a ténylegesen legkorosabb kiválasztására, ezért elméletileg könnyen elképzelhető, hogy nem Palóczy volt a legidősebb a választásokon győztes több, mint 400 fős képviselői karból.

47 Ezt számos körülmény alátámasztani látszik. 1848. július 4-én, az országgyűlés ún. előleges ülésén Palóczy elnökölt, és semmi nyoma nincs annak, hogy ennek jogosságát bárki vitatta volna. Egy sajtótudósítás pontosan fogalmazza meg mindezt, amikor arról ír, hogy „mintegy fél tizenegy órakor felszólalt valaki: »kezdjük meg az ülést«, s az ősz Palóczy azonnal kikiáltatott korelnökül, ki az elnöki széket azonnal elfoglalá."

48 Sőt, július 3-án már tartottak egy előkészítő értekezletet, ahol - szintén szűkszavú tudósításokra hagyatkozva - úgy tűnik, Palóczy vezette a megbeszélést, és éppen ő kérte a képviselőket, hogy egyezkedjenek a korelnök és a jegyzők személye felöl. Majd elkezdték számbavenni a jelenlévő fiatalokat életkor szempontjából (a megállapított szabályok szerint az országgyűlés hat jegyzői posztját alakuláskor a hat legfiatalabb képviselőnek kellett betölteni), és hosszasan tárgyaltak is a szóba jöhető képviselőkről, viszont a korelnök lehetséges személyéről nem bocsátkoztak semmiLd. erről: Gergely András: A magyar rendi országgyűlés (1790-1848). In: Rubicon. Melléklet, 1997/10. sz. VII-IX. p.; illetve: Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Bp., 1972. (több kiadásban) stb. A rendi törvényhozás során 1790 után az alsó tábla nem hivatalos, előkészítő jellegű ún. kerületi ülésein működött ennek a rendszernek előképe, ennek elnökeit ugyanis - tanácskozási szabadságának biztosítására - a követi kar saját kebeléből választotta. A XIX. század második felének országgyűlési korelnökeire (köztük Palóczyra) ld. még röviden: Pongrácz Elemér: Képviselőházi korelnökök. (Adatok a magyar országgyűlés képviselőházának történetéhez.) In: Magyar Salon, 1904-1905. 6. sz. 483-496. p. (Tévesen közli, hogy az 1848-as országgyűlés első ülését július 2-án tartotta.) Eötvös Károly: A korelnökök. Országgyűlési visszaemlékezések. In: Egyetértés, 1881. szeptember 25. 1. p. Palóczy pontos életkorát ugyanakkor ez az írás nem ludta. a valóságosnál alacsonyabbra teszi, legfeljebb 60 évesnek mondja. Például érdekes, hogy Szumrák János Besztercebánya tanácsosa illetve országgyűlési képviselője a használatban lévő adattárak szerint az 1783-as évben született, pontos hónap-nap nem ismert. Mivel Palóczy ebben az évben október közepén látta meg Miskolcon a napvilágot, meglehet, hogy az említésre méltó országgyűlési tevékenységet nem folytató besztercebányai képviselő nem sokkal ugyan, de idősebb volt nála. Ld. pl.: Csizmadia, 1963. 268. p.; OSzKK. Fol. Hung. 2092. (Kozma-lexikon) V. köt. 112. p. stb. Erre a kérdésre csak hosszas további (például anyakönyvi) búvárkodás adhat esetleg választ. Pesti Hírlap, 1848. 99. sz. (július 5.) 620. p.