Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
2. Írások 163
alakított, s annak védúrságát (protekcióját) az orosz, porosz és osztrák szomszéd hatalmasságokra bízta. Ezen eszme is, eleitől fogva szerencsétlen lévén, végtére is rosszul ütött ki, ugyan is az orosz hatalom által levert hős, de szerencsétlen lengyelek mind csak buzogván hazájuk és nemzetiségük visszaállítása mellett, kéz alatt mindig is készültek és intézkedtek céljuk elérésére, s már vagy igazán vagy hamisan azt állítván, hogy a békételen lengyelek forradalmi fészke Hradski vára és a krakkói respublika, az osztrák, porosz és orosz hatalmak csak maguktól Krakkót és a respublicát seregeikkel elborították, a respublikát eltörlötték s Krakkót és territóriumát az osztrák császárnak átadták. Anglia ezen erőszakoskodást nyíltan rosszallotta, a diplomáciai úton is, s miniszter Palmerston az alsó-, Wellington pedig (mindamellett, hogy ő orosz, porosz és osztrák Feldmarschall, s bírja minden katonai főrend címereiket) a felsőházban határozottan kimondották, hogy a krakkói respublika elfoglalása és eltörlése a bécsi kongresszus végzéseinek világos megszegése, mely miatt háborút csak azért nem izen Anglia, mert az egész krakkói kis territórium nem érdemli, hogy európai univerzális háború legyen miatta, de jól jusson eszükbe a foglaló három hatalmasságoknak, hogy ha szabad volt nekik Krakkóban a bécsi kongresszust megszegni, majd másoknak szabad lesz megszegni azokat a Pó vize mellett (azaz Olaszországban) is. Hasonlót nyilatkozott az angol tútorság alá állott Franciaország is. 77 8. A jezsuiták befészkelvén magukat törvénytelenül s a paktumok ellenére Helvéciában, szokásuk szerint ott belvisszavonásokat,™ s később nyílt háborút is idéztek elő a szövetséges kantonok között. A protestáns és katolikus kantonok fegyverhez nyúltak egymás ellen, Metternich és Guizot (francia) miniszterek nyíltan kimondották, hogy Ausztria és Franciaország kabinétjaik fegyverrel interveniálandanak a katolikus kantonok - vagy ami egyre megy: a jezsuiták mellett. Már 40 ezer osztrák és ugyanennyi francia össze is volt húzva, berohanás végett Helvécia szélein, de Anglia - Helvéciába küldött teljhatalmú követe, Sir Stratford Canning 79 által - nyíltan kimondotta, hogy a helvéciai kantonok egymássali dolgaikat egymás között végezzék, ahogy tudják, de Anglia az intervenciót senkinek meg nem engedi. Emiatt az osztrákok és franciák Helvéciában inSeton-Watson. 1937. 249-250. p.; Davies, Norman: God's Playground. A History of Poland. Vol. II. 1795 to the Present. Oxford, 1981. 334-339. p. A hivatkozott mondat egyébként Sir Robert Peel miniszterelnök nevéhez fűződik, aki eredetileg olyan értelemben fogalmazott, hogy ha a bécsi kongresszus rendszere nem működött a Visztulánál, nem fog a Rajna vagy a Pó mellett sem, célozva ezzel az osztrákokat és a franciákat egyaránt fenyegető nemzeti illetve forradalmi mozgalmakra. 7K Értsd: belviszályokat. 79 Stratford Canning de Recliffe a XIX. század első felében nagyon sok helyen megfordult diplomáciai célú kiküldetésben, így Ausztriában is, Metternich többször tárgyalt vele. Személyének érdekessége, hogy 1848 tavaszán bécsi kiküldetésben volt, s így ő tájékoztatta Palmerstont az ausztriai fejleményekről. Ld. erről: Seton-Watson, 1937. 260. p. Személyével kapcsolatban érdekes még megjegyezni, hogy 1853-ban konstantinápolyi angol követként fontos szerepe volt abban, hogy az angolok rávették a törököket az Oroszországgal való szembeszegülésre. Diószegi, 1994. 109. p.
