Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
2. Írások 163
vétség, jónak találták az osztrák, orosz és orosz 73 kabinétok is fegyverhez nem nyúlni, kivált miután meghallották, hogy az újraorganizált, de puskák nélkül szűkölködött francia hadseregek és nacionálgárdák számára Anglia saját fegyvertáraiból 500 ezer darab puskákat küldött, darabját 20 frankkal számítva. Világos ebből is, hogy Anglia mindig a nemzetek ügyét pártolta. 5. A bécsi kongresszus egy szerencsétlen órában s még szerencsétlenebb eredménnyel azt végezte, hogy a legbigottabb kálvinistákból álló Hollandia a legbigottabb katolikusokból álló Belgiummal egyesülve egy országot formáljon, s királynak az Orániai (s így protestáns) házból származott lső Wilhelm legyen. Ezen egyesülés boldog nem lehetett. A belgák 1830-ban fellázadtak, s Hollandiától elválni akartak, Anglia a protestáns Hollandia és Orániai ház ellen pártját fogta a katolikus belgáknak, s behúzván a szövetségbe a franciákat, fegyveres intervencióval is Belgiumot elszakította Hollandiától, s az utóbbinak maradt királya, a ki volt, belga király pedig lett Coburg Leopold. 74 Ezen történetből nagyon világos annak igazsága, hogy nem minden áll örökre, amit a bécsi kongresszuson végeztek, s annak végzetein változtatást tenni nem szentségtörés, és így Magyarországot is - bátor a bécsi kongresszus Magyarországot ott, t.i. ezen osztrák birodalom mellett hagyta, amelynél találta - az ausztriai birodalomtól elszakítani éppen nincs az európai, legalább az. angliai diplomácia fő maximái ellen. 75 6. 1830-ban november 29kén estveli 6 órakor kiütvén Varsóban a lengyel revolúció, Anglia s később Franciaország is azt deklarálták, hogy az egész dologban nemcsak maguk nem interveniálnak fegyverrel, hanem másoknak sem engedik meg az intervenciót. Hanem az orosz cár[nak] s lengyel királynak saját lengyeljeivel lévén dolga, a dolgot ők végezzék együtt el ketten. Emiatt az osztrák és porosz fejedelmek, bár igen szívesen hajlandók lettek volna, interveniálni nem mertek, következésképp nem kell állani annak, mintha lengyel tartományaik kölcsönös megtartása végett az orosz, porosz és osztrák birodalmak között formás szövetség volna kötve. Mert ha ez áll, úgy ezen szövetségi kötéssel előállottak volna! 7. A bécsi kongresszus nem tudván (az illető hatalmasságok egymás iránti féltékenységük miatt) mit csinálni az osztálykor a kis Krakkó városával és földdel, a kis Krakkóból és 120 négyszeg mérföld territóriumából 76 egy respublikát 73 Nyilván elírás, értsd: „orosz és porosz". 74 A holland fennhatóság ellen irányuló belga felkelésben a valóban éles vallási ellenlétek mellett egyéb (pl. gazdasági, kereskedelempolitikai stb.) okok is szerepet játszottak. A felkelés 1830 augusztusában kezdődött, és elhúzódó utcai harcokban a brüsszeliek sikeresen visszaverték a hollandokat. Október 4-én kiáltották ki Belgium függetlenségét, melyet az év végén a nagyhatalmak londoni konferenciája is jóváhagyott, az új uralkodó 1. Lipót néven foglalta el a trónt (1831-1865). Palmerstonnak a belga felkeléssel kapcsolatos megnyilatkozásait ld. részletesen pl.: Craven, Augustus (ed.): Lord Palmerstons correspondance intime. Pous servir a l'histoire diplomatique de l'Europe de 1830 a 1865. Premiere r/artie, 1830-1848. Paris, 1878. 1-89. p. stb. 73 Ld. még: Seton-Watson, 1937. 154-157. p. 76 A krakkói köztársaság teljes területe 455 mérföld (1164 m 2 ) volt.
