Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

2. Írások 163

vétség, jónak találták az osztrák, orosz és orosz 73 kabinétok is fegyverhez nem nyúlni, kivált miután meghallották, hogy az újraorganizált, de puskák nélkül szű­kölködött francia hadseregek és nacionálgárdák számára Anglia saját fegyvertá­raiból 500 ezer darab puskákat küldött, darabját 20 frankkal számítva. Világos ebből is, hogy Anglia mindig a nemzetek ügyét pártolta. 5. A bécsi kongresszus egy szerencsétlen órában s még szerencsétlenebb eredménnyel azt végezte, hogy a legbigottabb kálvinistákból álló Hollandia a legbigottabb katolikusokból álló Belgiummal egyesülve egy országot formáljon, s királynak az Orániai (s így protestáns) házból származott lső Wilhelm legyen. Ezen egyesülés boldog nem lehetett. A belgák 1830-ban fellázadtak, s Hollandiá­tól elválni akartak, Anglia a protestáns Hollandia és Orániai ház ellen pártját fogta a katolikus belgáknak, s behúzván a szövetségbe a franciákat, fegyveres intervencióval is Belgiumot elszakította Hollandiától, s az utóbbinak maradt ki­rálya, a ki volt, belga király pedig lett Coburg Leopold. 74 Ezen történetből nagyon világos annak igazsága, hogy nem minden áll örökre, amit a bécsi kongresszuson végeztek, s annak végzetein változtatást tenni nem szentségtörés, és így Magyarországot is - bátor a bécsi kongresszus Magyaror­szágot ott, t.i. ezen osztrák birodalom mellett hagyta, amelynél találta - az auszt­riai birodalomtól elszakítani éppen nincs az európai, legalább az. angliai diplomá­cia fő maximái ellen. 75 6. 1830-ban november 29kén estveli 6 órakor kiütvén Varsóban a lengyel re­volúció, Anglia s később Franciaország is azt deklarálták, hogy az egész dolog­ban nemcsak maguk nem interveniálnak fegyverrel, hanem másoknak sem enge­dik meg az intervenciót. Hanem az orosz cár[nak] s lengyel királynak saját len­gyeljeivel lévén dolga, a dolgot ők végezzék együtt el ketten. Emiatt az osztrák és porosz fejedelmek, bár igen szívesen hajlandók lettek volna, interveniálni nem mertek, következésképp nem kell állani annak, mintha lengyel tartományaik köl­csönös megtartása végett az orosz, porosz és osztrák birodalmak között formás szövetség volna kötve. Mert ha ez áll, úgy ezen szövetségi kötéssel előállottak volna! 7. A bécsi kongresszus nem tudván (az illető hatalmasságok egymás iránti féltékenységük miatt) mit csinálni az osztálykor a kis Krakkó városával és föld­del, a kis Krakkóból és 120 négyszeg mérföld territóriumából 76 egy respublikát 73 Nyilván elírás, értsd: „orosz és porosz". 74 A holland fennhatóság ellen irányuló belga felkelésben a valóban éles vallási ellenlétek mellett egyéb (pl. gazdasági, kereskedelempolitikai stb.) okok is szerepet játszottak. A felkelés 1830 augusztu­sában kezdődött, és elhúzódó utcai harcokban a brüsszeliek sikeresen visszaverték a hollandokat. Október 4-én kiáltották ki Belgium függetlenségét, melyet az év végén a nagyhatalmak londoni konferenciája is jóváhagyott, az új uralkodó 1. Lipót néven foglalta el a trónt (1831-1865). Palmerstonnak a belga felkeléssel kapcsolatos megnyilatkozásait ld. részletesen pl.: Craven, Augustus (ed.): Lord Palmerstons correspondance intime. Pous servir a l'histoire diplomatique de l'Europe de 1830 a 1865. Premiere r/artie, 1830-1848. Paris, 1878. 1-89. p. stb. 73 Ld. még: Seton-Watson, 1937. 154-157. p. 76 A krakkói köztársaság teljes területe 455 mérföld (1164 m 2 ) volt.

Next

/
Thumbnails
Contents