Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

2. Írások 163

rálok könnyűszerrel leverték, az olasz mozgalmakat lenyomták, s így az orosz segítség szükségtelenné lett. E[z] volt az első fegyveres intervenció, s ennek is Anglia határozottan ellentmondott.

65 2. Spanyolországban 1820. és 182lik években kiütvén a valorettírozott spanyol nemes nemzet újabb forradalma, Don Riego és Quiroga vezényletük alatt egy szabadelmű alkotmány készíttetett, de a király, 7ik Ferdinánd trónján hagyatott, s ő az alkotmány szentüli megtartására ünnepélyesen megesküdött. Az európai öt nagyhatalmasságok Veronában újabb kongresszust tartottak, s ott négyen azt végezték, hogy 18ik Lajos francia király fegyverrel interveniáljon Spanyolországban. Anglia ennek is határozottan ellentmondott, pedig a Veronába küldött teljhatalmú követe herceg Wellington volt.

6

" A szabadságért oly sokat harcolt és vérzett, de szeles és állhatatlan francia nemzet megszenvedte azt, hogy 1823ik évben 18ik Lajos 100 ezerből állott francia seregeket küldött Spanyolországba, az angoulemi herceg és Guilleminot tábornagy alatt. A franciák a spanyolokat legyőzték, egész Cádixig űzték, Cádixot is bevették, s a spanyol igazgató junta által szabadon bocsátott 7ik Ferdinándot az abszolút királysági trónra visszaültették.

67 Ezek még mindaddig a Szent Szövetség (Heilige Allianc) elvei nyomán történtek, s napirenden lenni kezdettek a fegyveres intervenciók, de a Szent Szövetség elvein, tanain és tagjain csakhamar betölt az, mit Horatius mondott: Stulti dum vitant vitia - in contraria currunt,

68 s ez a görög lázadás alatt történt, ugyanis 3. A görögök fellázadtak a tettlegi urok, a török szultán ellen, közlélekkel több évekig vívtak életre-halálra a török túlnyomó erő ellen. A nemzetek közvéleménye a lételükért és szabadságukért harcolt görögök mellett volt, még az oroszoké is, kik a görögök - mint hitük sorsosai - mellett interveniálni akartak. De Ausztria, Borussia és az orosz birodalom Souverainjai, s maga a francia akkori király is azt mondván, hogy a török szultán a görögöknek legitimus Souverainjük, 1821-ben mintegy 80 ezer fos osztrák sereg hatolt be a nápolyi királyság területére, majd a felkelés leverése után Piemontot is hódoltatták. Az angolok mellett a franciák is megtagadták a beavatkozást, ennek azonban gyakorlati jelentősége nemigen volt. Seton-Watson, 1937. 62. p.; Diószegi, 1994. 68. p. stb. Seton-Watson, 1937. 75-76. p. Az 1822 októberében tartott veronai kongresszuson valóban Wellington herceg képviselte Angliát, s ez az esemény - mind a kortárs, mind a későbbi vélemények szerint gyökeres fordulatot hozott Anglia és a Szent Szövetség viszonyában, amelyet Wellington ekkor határozottan Metternich tudomására is hozott. Seton-Watson, 1937. 98. p. Cádix = Cádiz. Palóczy pontosan ismertette az eseményeket, fontos még hozzátenni, hogy a három liberális év (1820-1823) után következő „vészterhes évtizednek" (1823-1833) volt még egy Spanyolországhoz kapcsolódó, jóllehet, tengerentúli következménye: a korábban megindult latinamerikai felszabadító mozgalmak sikerei nyomán a spanyol uralkodó elvesztette gyarmatainak nagy részét, és az ottani események nem maradtak hatástalanok a Szent Szövetség rendszerére sem. Ld. Diószegi, 1994. 69-70. p.; Änderte Ádám: Spanyolország története. Bp., 1992. 95. p. stb. Palóczy ezúttal nem szó szerint idézett, eredetiben: „dum vitant stulti vitia, in contraria currunt" = „Míg a hibát balgán kerülik, túlesnek a nyergen." (Horváth István Károly fordítása) Horatius: A szatírák első könyve, 2. 24. sor. Horatius (1961) 370-371. p. A sor azonosításában segítségemre volt: http://patriot.net/~lillard/chp/hor.serml .html