Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
ét, és türelemre intettek. A gyűlésben elnöklő (és minden bizonnyal annak hangulatát meghatározó) Palóczy Lászlót megbízták, hogy a tanács végzéseit közölje a diákokkal. Másnap, március 29-én Palóczy a hallgatóság jelenlétében részletesen kifejtette és megindokolta a határozatot. Hogy pontosan mit mondott, nem tudhatjuk, de bizonyára szónoki képességeit latbavetve nagy beszédet tarthatott. Egy szem- és fültanú így összegezte az oktatási reformmal kapcsolatos szavait: „Egy óráig tartó szónoklása által az ifjúság felingerült kedélyét tökéletesen megnyugtatta és lecsendesítette." 28 Ráadásul a diákok egyes követeléseit (lényegében a petícióban foglaltak 1. és 9. pontjait) teljesítették: Eötvös József április 24-i miniszteri rendelete következtében a tiszamelléki egyházkerület május 3-án tartott ülésében elrendelte, hogy a főtanodai szigorlatok befejezése után „közvizsgálat tartatni nem fogván", a hallgatóságotjúnius első felében hazaengedik az intézményből. 29 Összességében egyértelműnek tűnik, hogy Palóczy ragaszkodott a reformkorban kialakított politikai stílusához: az átalakulás békés, a törvényesség útját járó, a felfordulást kerülni akaró, ugyanakkor az átfogó reformok iránt elkötelezett módját választotta. Azt, amely a polgári átalakulás követeléseiben ugyan kérlelhetetlen, módszereiben azonban a törvényességet szem előtt tartja. 2.2. A képviselőválasztás Röviden visszatérve azokra a korábban ismerteteti vádakra, melyek Palóczyt a liberálisokkal való szembefordulással vádolták, meg kell még jegyeznünk, hogy ha ez valóban bekövetkezett volna, aligha szállhatott volna versenybe az első népképviseleti országgyűlés egyik miskolci mandátumáért. Igaz, hogy Szűcs Sámuel túlzott, amikor jó szándékú lokálpatriótaként megjegyezte: „A kivívott elvek alig egyeztek meg jobban valamely megye s város gondolkozásával, mint Borsod és Miskolczéval. Hol találhattak volna tehát nagyobb rokonszenvre, mint itten?"" 1 De tény, hogy a liberálisoknak itt nagyon erős pozícióik voltak, amelyek biztosították a jó „hangulati előkészítést", s amelyeket éppen Szemere és Palóczy neve fémjelzett.-" „Szabadság a jelszó s egyenlőség, de mindez csak valódi és egyedül tiszta népképviselet által érhető el, s miután e részben a vélemények oly sokfelé elágaznak, és többen, jóllehet annak ideje lejárt, még mindig a rendi képviselet körül forognak." írta találóan 1848 áprilisában a törvényhozás új rendszerével kapcsolatban a Miskolczi Értesítő, tükrözve még azt a félelmet, mely a változások irányára vonatko28 Sáfrány. 1941. 25. p. 29 SRKL. Kff/A. 1.9. 3/1848. sz. (A május 20-i iskolaszék jegyzőkönyve, melyen Palóczy elnökölt.) Az itt hozott döntéseknek megfelelően a kissé zaklatott tanév befejezésének menetét a miskolci református fötanodára nézve szintén Palóczy dolgozta ki és hozta nyilvánosságra. Ld.: Palóczy László: Tanodái értesítés. In: Miskolczi Értesítő, 1848. 22. sz. (május 25.) 1. p. 30 Szűcs Sámuel: Miskolcz 1848 és 1849-ben. I. In: Borsod-Miskolczi Közlöny, 1886. 48. sz. (június 17.) 23. p. 31 Kilián. 1966. 298. p.
