Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
zott. 32 Az országgyűlési követek népképviselet útján történő választását végül is törvénybe iktató 1848/5. tc. 5. §-a értelmében Miskolc város két képviselőt is küldhetett a törvényhozásba. 33 (Ez, mint a kortársak is megjegyezték, a dinamikusan fejlődő, és egyre jelentősebb központtá váló városnak komoly elismerést jelentett a korábban annyira óhajtott szabad királyi városi rang, és az azzal járó országgyűlési reprezentáció nélkülözéséért. 34 ) Az 1848/5. tc. értelmében május 15-én alakult meg Miskolcon a választásokat lebonyolító középponti választmány, mely június 5-re kitűzte a választói névjegyzékek összeállítását. Elrendelték továbbá, hogy nyomtatványok, az egyházi szószékből történő kihirdetés és minden egyéb módon értesítsék a lakosságot a választási előkészületekről, a névjegyzékek összeállításakor használják a volt nemesek esetén az addigi névsorokat, a nem nemeseknél az adóösszeírásokat. 35 Időközben felkérés érkezett a református egyházhoz, hogy a választások lebonyolítására a líceum épületét átengedni szíveskedjenek, mely kérésnek a Palóczy elnökletével tartott május 28-i tanácsülés eleget tett. 36 Június első napján már arról is hirdetés jelent meg, hogy a város két kerületét a „Győri töltéstől kezdve a Sóházig", vagyis a mai Széchenyi utca vonala mentén határolják el. A választójogosultak összeírását június 1-7 között naponta 10-12 illetve 2-4 óra között végezték a déli kerületben az ún. Fábri-féle házban, az északi esetén pedig a városház termében. 37 A választás időpontját június 19-én reggel 8-ra tűzték ki, és Palóczyt a Noszticzius János elnöklete alatt összegyűlt szavazáson ellenjelölt nélkül egyhangúlag megválasztották. 38 A másik kerületben (majdnem ennyire „simán") Szemere Bertalant választották meg. A két képviselő személye általános megelégedést okozott, s talán tükrözte a korábban említett személyes konfliktusok félretételét is. Kétségtelen, hogy Miskolc közéletének két legjelesebb alakja képviselhette a várost az országgyűlésben. 39 A miskolci református egyháztanács június 29-i ülésén, mivel Palóczyt „országgyűlési követül a tisztelt férfiú személyében összpontosult közbizodalom útján megválasztották", Palóczy felmentéséről és a segédfőgondnoki tisztség ideiglenes betöltéséről dönNép képviselet. I. Miskolczi Értesítő, 1848. 15. sz. (április 6.) 1. p. Legalább ilyen szellemes megállapítása volt a lapnak a norvég alkotmányos rendszert kommentáló kitétele, miszerint „a magyar közelebb alkotott szerkezetnek úgy látszik, megközelítőleg ez imént leírttal némi hasonlata volna, ha a régi nyikorgó rendszertelenségnek szemszúró tüskéi továbbra is fel nem hagyatnának." Nép képviselet. II. Miskolczi Értesítő, 1848. 16. sz. (április 13.) 1. p. MT. 1832-1868. 227. p. Szűcs Sámuel: Naplójegyzetek az 1848-ik évi nagy napokból. In: Borsod, 1881. 52. sz. 3. p. Miskolczi Értesítő, 1848. 21. sz. (május 18.) 1-2. p. SRKL. R.A. I. 1/2. (1848) 92. sz. Az északi választókerületben a városházát jelölték ki a szavazás színhelyévé. Miskolczi Értesítő, 1848. 23. sz. (június 1.) 1. p. A választásokra felhívó plakátot ld. pl.: BAZmL. Sz.n. Kiáll. BAZmL. rV.A: 1501/e. 20/6/1848. Ld. erről még Pilta Miklós levelét: V. Waldapfel Eszter (szert): A forradalom és szabadságharc levelestára. I. köt. Bp., 1950. 315-316. p. stb.
