Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)

szétszóródott, közéleti tevékenységének és magánéletének forrásai a legkülönfélébb levéltári állagokban illetve gyűjteményekben lelhetők fel.

3 Úgy véljük, a közölt források illetve a hozzájuk írt kísérőszövegek önmagukban is érdekes és jól értelmezhető olvasmányok, ezeket kiegészítenénk az alábbi bevezetéssel, melyben röviden áttekintjük Palóczy László 1848-49-es működését

4 Bemutatásunkkor kézenfekvő eljárásnak tűnt, hogy elemzésünket azokhoz a helyszínekhez (városokhoz) - mint jól elkülöníthető életút-állomásokhoz - kapcsoljuk, ahol Palóczy László éppen tartózkodott. Jóllehet, Palóczy egyes tevékenységeit természetesen folytatta Pesten ugyanúgy, mint Debrecenben, mégis ezen helyszínek alapján egy sajátos 48-as karrier íve rajzolható meg, jellegzetes adalékokat nyújtva a forradalom és szabadságharc, illetve elsősorban a népképviseleti országgyűlés történetéhez. 1. A 48-hoz vezető úton - Pozsonyban és Miskolcon „Ez öreg, komoly férfit elnöki székében látva azt gondolhatná az ember, hogy Pestalozzi ül kisdedei közt" - írta találóan egy méltatója Palóczyról, mint az országgyűlés elnöki tisztét betöltő egyik személyiségről, nem sokkal a szabadságharc bukását követően megjelent kötetében.

5 Helytállóak voltak a jellemzés további, Palóczynak a reformellenzékben betöltött szerepét méltató szavai is: „Régi gladiátor az oppositio sorában, becsületes, de heves ember, ki e szellemét több pozsonyi országgyűlésen kitüntette." Mielőtt röviden bemutatnánk, (tényleg csak illusztratív szándékkal) a forradalom és szabadságharc alatti ténykedését, szólnunk kell még életének korábbi fontosabb fordulópontjairól. Palóczy László az 1800-as évek elején állt Borsod vármegye szolgálatába, hosszú közéleti pályafutása a múlt század kétharmad részét átfogja. Egész hosszú Eltekintve Ruszoly József idézett munkájától (Ruszoly, 1992.), melyben az 1850-ben keletkezett haditörvényszéki védőiratot (Id. 2.2.8. sz. dokumentum) szakszerűen adta közre, Palóczy halála óta alig jelentek meg nyomtatásban vele kapcsolatos dokumentumok, ezek is jórészt csak nehezen hozzáférhetők, illetve értelmezhetők. Ld. pl. Sebestyén Károly (közli): Palóczy László és Sebestyén Gábor tréfás vonatkozásaiból. In: Magyar Sajtó, 1865. 40. sz. 170-172. p.; Bodo László: Egy költemény Palóczy Lászlótól. In: Vasárnapi Újság, 1869. 33. sz. 455. p.; Szűcs Sámuel (közli): Palóczy László levelei Szűcs Sámuelhez. I-XVI. In: Borsodmegyei Lapok. 1883. 55-84. sz.; 1884. 1-5. sz.; Kardos Samu (közli): Levelek. In: Régi Okiratok és Levelek Tára, 1906. 3. sz. 95-100. p.; 4. sz. 86-92. sz. 4 Megjegyzés: alábbi bevezetésben szándékosan rövidebbre fogtuk Palóczy 1848-as pesti országgyűlési beszédeinek, s az azok hátterében álló problémáknak, valamint a Palóczy által vezetett kérvényi bizottság munkájának az ismertetését {a bevezetésben 3.2. pont alatti szövegrész). Egyrészt a közölt forrásszövegek önmagukban is igen tartalmasak, másrészt azon témák részletes megvilágítása, mellyel kapcsolatban Palóczy állást foglalt (elsősorban egyház- és oktatáspolitikai elképzelései illetve az úrbéri kármentesítés ügye), valamint a kérvényi bizottság tevékenysége meghaladná a jelen tanulmány kereteit, mindezt később önálló tanulmányban kívánjuk feldolgozni és részleteiben értékelni. 5 Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai 1848/9-bol. Pest, 1850. (2. kiadás) 322. p.