Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)

A' tüzérség nagy haladást tett, köztük számos tanúit emberek voltak, főkép mérnökök, általában, az egész magyar seregben sok értelmes emberek találtattak, tanúlók egész osztályostul állottakbé, számos ügyvédek, mérnökök, oskolát végzett ifjak, egyházi pályára készült fiatalok, vagy épen már papok is, szentelék-fel magokat, a' haza ótalmára. Az ügyes ember eló'tt nyitva volt, az eló'menetel, - minden írástudó számolhatott altisztségre, kinek több képzettsége volt fellyebb is, volt tanuló, gyakornok, vagy hivatalnok esmeró'seim többnyire feljutottak, hadnagyi, századosi, némellyek őrnagyi rangra is. A tábornokok, többnyire volt osztrák tisztekből kerültek, Görgey és Klapka is, az osztrákoknál hadnagyok voltak, szolgáltak, a' magyar testőr seregben is, mellyból több forradalmi hősök támadtak. Miskolcz és Borsodból is számosan voltak honvédek, közűlök, a' dicső kilenczedik zászlóaljban is, különös, hogy annyi vészek után, számos ismerőseim közül, alig hiányzik eggy kettő, a' hazakerültek harmincz negyvenen csatában is voltak. - A nemtőrségnek legnagyobb haszna abban állott hogy a' belcsendet őrzé. Harcz' terén nem aratott koszorút. A borsodiak azonban, itt is kivételek, hogy a' nemeztőrök harczra alkalmatlanok valának, oka mivel azok, ex professo nem katonák. Ezen felül, mivel a' nemzetőrség, csak is a' forradalom' zűrzavarai közt jött létre, nem vala idő, és mód béoktatására, és felszerelésére, sem. ' Az ország' kormányát, a' forradalom' kezdetén, a' Battyhányi ministerium, később a' honvédelmi választmány, majd, a' Szemere ministerium vitte, 1849. ápril 14-étől kezdve köztársasági igazgatás alatt állott az ország Kossuth Lajos kormányzata mellett. A' hongyűlés Kossuthnak minden szavaira Áment mondott; a' függeltenség' kimondása mint váratlan esemény lepémeg, a' nemzetet. Ha, a' képviselők, utasítással látatnak el, aligha kimondatik. Ezen salto mortale, magyarán szólva csak bolondjában tétetett, előlegesen nem hittem volna, az ország gyűlésről hogy illy merész lépésre merjen vetemedni. Az angol, és fraczia segítséggeli biztatás nem alapúit egyeben, puszta részvétnyilvánításnál, vagy tán még azon sem. A forradalom' szereplői, franczia országnak, múlt századi eseményeit is majmolták, vagy pedig, nem bizván czéljok, sikerében, a' non plus ultrát is megakarták tenni, hogy a' Rákóczy eseményekkel, a' mostaniak, e' részben is eggyeznek. Ki, az újabb kor' történeteinek, csak a.b.c.-jét hallá is, lehetlen volt nem tudni valamit austrianak, az oroszszali szövetségéről, a' magyar mozgalom' elején számítani kellett, annak,