Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)

mi, rémító füstéi égvén, nagy zajt idézett elő. Néhány betegek még itt hagyattak. A' fellyebb említett négy magyar foglyok elvitettek. Jul. 21. Magyar tiszt jővén bé Miskolczra, az véletlenül két orosz tisztre, 's eggy inasra bukkant, 's ezeket tüstént elfogatta, az előtt már két német tisztet is fogatott-el. Jul. 22. A magyar tábor előcsapata megérkezett, véle Pöltenberg tábornok, mondják öt nap alatt érkeztek Komáromból nógrádon ált Miskolczra, a' váczi ütközet, reánk nézve nem ütött-ki, szerencsésen. Jul. 23. ismét, számos magyar katonaság jött városunkban, megérkezett Görgey Arthur tábornok is, ő most fején sebet visel. Délben, a' veres rák melletti határdomb, eggy ellenséges zsidó kém felakasztatott. Az aranyosi csárdánál pedig, a' mieink, és oroszok közt, eggy kis összvecsapás kerekedett, mellyben, az ellen' túlnyomó száma miatt, a' magyarok veszítettek. Bűdy Cornelia egybekelése Mesterházy István ezredessel. Jul. 24. d:u: A Csermőkére mentem-ki, onnét láttam, a' harsányi út melletti csatát, az álgyúk, a' tetőről dörögtek-le, estvére a' mieink visszavonultak, az ellenség, Csabáról is tett utánok ágyúlövést. Jul. 25. Reményleni sem lehetett, hogy Miskolcz határa, elébb utóbb csatatérül ne szolgáljon, - ez, mai napon, csakugyan meg is történt. Délben, ugyancsak erősen kezdtek dörögni az ágyúk. Én a' tetemvári pinczéktől néztem, a' nagyszerű jelenetet, az orosz sereg egy része, mindjárt Miskolcz alatt, a' zsólczai töltés melletti nagy fánál volt felállítva. Álgyú telepjük volt itt is, volt a' legközelebbi kőhidnál is, a' magyarok' ágyúi pedig felső Zsólcza alatt, az ütközet, miskolczi, felső, alsó zsólczai, arnóti, zbuskai szirmabessenyői határokban, 's ezek' vidékén ment végbe. Azon tájakon, mellyek a' tetemvári pinczéktől puszta szemmel béláthatók, — ágyú tüzeléssel. A' magyar tábor, ugyancsak erősen álta helyét, és sűrűn lövöldözött. Borzasztóan nagyszerű volt látni, az ágyúkból ki lövellő lángot, 's füstöt, 's hallani az utánok menydörgő morajt. Felső Zsólczának észak felöli szárnya felgyújtatott, 's több épületek hamvadtak-el. A lángok' vérvörössége, és a' magasra gomolygó fekete füstfellegek, még inkább nevelék a' harcz' rettenetességet. Az orosz csatázok némely része, csak fekete vonalként tűne-fel, mellyból ollykor néhányak, majd az egész vonal is változott, sebesebb majd gyorsabb mozgással, vagy