Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)

len forcirozni fogja Borsodvármegye területének elfoglalását, de Schlick tartva Klapka Debreczen felől jövő' csapataitól, összeszedi magát, a tokaji hegyalja felé húzódik, de Tarczal körül vereséget szenved és elvonul Borsod felsó' részén át Pétervásárnak Hevesbe, ahol Windischgrätzhez csatlakozik és ott van később a kápolnai ütközetben. Azalatt Klapka Borsod megye területére jön, egyesül itt nem Mészáros, de Dembinszky új vezérrel és csatlakozik Kápolna előtt Görgeihez. Több haderő azután egy darab ideig nem mutatkozik, sem magyar, sem osztrák Borsod vármegye területén mindaddig, míg 1849. június 30.-án Bártfán át Paskewitz herczeg a főváros fele vezető útjában fényes hadseregével Borsodvármegye székhelyére Miskolczra nem ér. Ezredei a legválogatottabb orosz csapatokból voltak összeállítva. Voltak lovas ezredei kizárólag az egész ezred lovassága mind fehér, vagy mind sötét pej, vagy tisztán barna szőrű. A cserkeszek keleti fényben állig felfegyverkezve, fényes öltözetbe, a kozákok apró nagy sörényű lovaikon lándzsával. A gyalogság hosszú, kaftánszerű, térden alul érő kávébarna köpönyegben. A tüzérség általában gyengének tartatott. Magyar ellenállás a bevonulás alatt minél kevesebb mutatkozott. Útközben fejtett ugyan még egy kis ellenállást Visocszky tábornok vezénylete alatt egy csekély magyar csapat, de Paskewich óriási hadseregével számba vehető ellenállás nélkül nyomult előre. Paskewitznek Borsodvármegye székhelyére érkezésekor a vármegye főhivatalnokai elmenekülnek, ki a távozó magyar sereggel, ki a Bükk hegység rengetegébe. Az oroszok megszállják a megyeházát, az itt maradt néhány alsóbb megyei és városi tisztviselővel beszereztetik szükségleteiket és nyomulnak Borsod megyén át a pesti irányba. De mielőtt Borsodvármegyét, illetőleg a további 48-iki forradalmi harczokat leírnánk, időznünk kell még a forradalom első felének Borsodot érintő egyes dolgairól és egyes kiváló férfiainak szerepléséről. Ugyanis: Az első független magyar felelős ministeriumnak megalakulásakor Szemere Bertalan, ki előzőleg a pozsonyi diatán Borsodvármegye követe volt, 1848-ban pedig Palóczy Lászlóval együtt Miskolcz városát képviselte, az első parlamentszerű magyar képviselőházban már akkor az ország első politikai szereplői közé tartozott és belügyminiszter lett. Az 1848. július 5.én már Pesten tartott képviselőházi ülés ünnepélyes megnyitása-