Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)

kor a korelnöki tisztet Palóczy László Miskolcz városa déli kerületének képviselője viselte. Borsodvármegye választóinak országgyűlési képviselői a 48/49-iki országgyűlésen a következők voltak. A Dédesi kerületből Ágoston József (késól)b Görgey Artúr 1849. májustól), az edelényiból Okolicsányi László, a csáthiból Gencsy József, a kövesdiból Eötvös József b., a szirmabesenyeiból Vadnay Miksa (később Klapka György 1849. májustól). Palóczy László Pesten, mint korelnök az első magyar parlamenti ülést a következő' csodálatos szép beszéddel nyitotta meg. A szerencsét — úgy mond - hogy a sors rejtélyes vedréből az én nevem lőn a főnyerő, nem polgári érdemeimnek, nem is a szabad választás bizalmának köszönhetem, hanem azon napok számának, melyeket az isteni gondviselés megérnem engedett. A jelen pillanatnak reám nézve mind komoly, mind örvendetes voltát honpolgári szívem mélyen érzi. Ugyanis hallom felém csengeni az Ős hajdan korban évezredek előtt hangzott amaz isteni szózatot: „a hely melyen állasz, szent." E szent helyről szólván, tehát legelöl hozzátok, nemzeti gyűléstökön üdvözölve köszönt benneteket nemzeti képviselők, közös jó édes anyánk, a haza nevében is legkorosb társatok, a hazának hozzátok és ő hozzá örökre hűséges öreg szolgálja, az ő szolgálatában megőszült fia! Folytatólag fölemlíté, hogy ő volt az aki az 1832.-36-iki országgyűlésen, mint jegyző Pusztaszer óta az első magyar jegyzőkönyvet szerkeszté; s íme most a sors ritka kedvezése folytán ismét hasonló történelmi fontosságú eseményben vehet részt, midőn mint korelnök az első népképviseleti országgyűlést megnyithatja. Beszédjét e fohászszerű szavakkal végezte: Nemzeti képviselők! A munkálkodás szükségének komoly órája ütött. Munkálkodjatok. A reátok várakozó munkák terhesek és temérdekek; ámde könnyűkké teszi és megédesíti azokat a hazának kebletekben lobogó hő szeretete, s a szép pálmaág, melyet a haza mentője a kivívott nemzeti szabadság és egység oltára előtt állva tart jobbjában pályabérül számotokra, s ti jól tudjátok azt, hogy a szentek ama szentébe, úgymint a haza hálája Pantheonjába csak az erény és érdem templomán keresztül lehet eljutni. Hogy és miként munkálkodjatok? Elrendezendi azt a ti bölcsességtek. A haza áldást kér istentől munkálkodástokra, s kérek én is nemcsak e szent helyen melyen állok, hanem kérek mindenütt és mindannyiszor a hányszor az ő nem emberi kézből csinált legdicsőbb s legpompásabb templomában, az általa alkotott