Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)
A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)
Szemere Bertalannal egyidejűleg Miskolczra érkezik Egressy Gábor a nagy művész és lelkesítő beszédeivel megkezdi a hazafias buzdítást a felkelésre, és a honvédséghez belépésre. Később Szemere utasítására Egressy Gábor kezdi megalakítani Borsodmegyében a fehér szűrös gerillákat és toborz önkénteseket a Verespántlikások számára. Közben átvonul Borsod megyén egy portyázó osztrák csapat Schulczig-Jablonowszky és Göcz tábornokok vezetésével, de csakhamar innen eltávozik. 1848-ban november körül híre jön, hogy Schlick tábornok hadserege Galicziából Kassa fele közeledik, 1848. deczember 11.én csakugyan be is ért Kassára. Mészáros Lázár honvédelmi minister kit e végből Kossuth Lajos felkért, Miskolczon szed össze egy magyar hadsereget, ahová 1848. deczember 18.-án érkezett. Néhány nap múlva Szemere is utána jött ismét Miskolczra, hogy mint teljhatalmú kormánybiztos mozdítsa elő a felső-magyarországi ellenállást. Ekkor Mészáros, kihez mint galoppén önként csatlakozik Báró Vay Béla Borsodvármegye későbbi alkotmányos főispánja segédtisztnek, csapataival Schlick ellen Kassa felé indul. Csapatainak részlegei: kevés rendes katonaság, gömöri és Heves megyei nemzetőrök, a lengyel légió, Borsodmegyei querillák, verespántlikások és a Borsodmegyei kaszásezred, batuval, kenyérrel, gubával a hátukon, mint népfelkelők 1000-en felüli számban. Ekkor énekelte a hivatalos „Miskolzi Értesítőben" egy költői lelkű miskolczi könyvkereskedő Heilprin Mihály, ki későhb szinte emigrált és Amerikában halt meg, egy hazafias költeményben a hazáért „ha meg nem menti senki más, megmenti a kaszás." De a kassai ütközet deczember utolsó napjaiban rosszul üt ki, a kaszások is futva, óriási hidegben hátrálva, szédelegve viszsza, megérkeznek Miskolczra és a csata elveszett. Mészáros ki időközben személyesen Borsodból Pestre visszamegy, mert már Windischgrätz a főváros elfoglalásával fenyeget, megpróbáltatja Schlicket Borsodmegye határán Miskolcz és Szikszó között megállíttatni, a csata kimenetele bizonytalan, a honvédek, a lengyel és bécsi légió hősiesen küzdenek, de hiába. A magyar csapatok visszavonulnak borsodi területre, Miskolczra. Ekkor mindenki azt hitte, hogy most már Schlick okvet-