Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951)

nyéken sem. Mivel memoárja az emigrációs irodalom korai termé­ke, vagy részletes elbeszélésekből ismerte a történéseket, vagy ami egyértelműbb: nem egyedül készítette e munkát. Igy vetődik fel el­sősorban Kászonyi Dánielnek, mint fő segítőnek a neve. Kászo­nyival (1813-1886) nem valószínű, hogy Londonban találkozott először, minden bizonnyal ismerte, mint hasonló megbízatásokat teljesítő embert. Kászonyi 1848 nyári és őszi hónapjaiban a bécsi forradalom magyar összekötőjeként dolgozott. Csorba László írja róla, hogy „a visszavonulás, majd az ellenállás kibontakozása ide­jén, a forradalmi kormányzat titkosrendőrségének kötelékében kü­lönféle bizalmas feladatokat teljesített hol a kormány, hol a hadse­reg oldalán. A világosi fegyverletételt követően beszökött a még el­lenálló komáromi várba és a kapitulánsok menlevelével távozott ő is nyugatra." 11 Lukács Lajos a szabadságharc bukása utáni és a kiegyezés előtti magyar politikai emigrációt, annak jelesebb képviselőit vizs­gálva Pulszky Ferenc kapcsán kitér mind Beck bárónéra, mind pe­dig Kászonyi Dánielre. Határozottan állítja, hogy az olvasmányos emlékirat elkészítésében, de legalábbis előkészítésében részt vett Kászonyi. Az elkészült munka német nyelvű megjelenése után a két magyar kém közös vállalkozásba kívánt kezdeni. Részben ezt akar­ta megakadályozni Pulszky, másrészt a kötetben olyan, a személyét sértő megállapítások, közlések voltak, hogy - elismert és széleskörű kapcsolatait felhasználva - elérte Beck báróné letartóztatását. Ez úgy történt hogy a visszaemlékezés-kötet angol nyelvű megjelenteté­séhez előjegyzési körútra indultak Beckné és személyi titkára, majd később csatlakozott hozzájuk Kászonyi is. „Több angliai város meg­látogatása után - írja Lukács - Birminghamban Beck bárónőt, mint kalandornőt, aki jogosulatlanul használja a bárónői címet, titkárával együtt válatlanul letartóztatták. Az események következ­tében beállott izgalmak annyira meggyengítették Beck bárónőt, hogy az egyébként is beteges nő a másnapra szervezett bírósági tárgyalás megnyitása előtt váratlanul meghalt. Kászonyi e súlyos esetet minden következményeivel együtt Pulszky nyakába akarta varrni, mellesleg bírálva a vele együttműködő Hajnik Pál volt ma­gyar rendőrminisztert, valamint Toulmin Smith ügyvédet, aki a tárgyaláson négy feljelentő angol vádját képviselte." 12 Annyi két­11 Csorba L.: 1994. 40-41. 12 Lukács L.: 1984. 42-45.

Next

/
Thumbnails
Contents