Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951)

ségtelen, hogy nem volt minden vonatkozásban korrekt a gyors letartóztatás, a tárgyalás megindoklása sem, tehát ami történt mondhatnánk - a személyes szabadság súlyos megsértése volt. Különösebb ügy nem lett, avagy a különös ügynek folytatása nem lett, mert a maga módján Kászonyi kitartott Kossuth mellett, Pulszky Ferenc pedig mint az angliai magyar emigráció összefogója, képviselő és közvetítő is volt Kossuth felé. E sajnálatos eset után került sor Kossuth 1851-1852. évi amerikai látogatására, amelyre elkísérte Pulszky, s mellette nemcsak mint a „londoni emigráció ügyeit szervező önkéntes diplomata" jelent meg, hanem mint az exkormányzó legjelesebb munkatársa is.

13 Beck bárónő vagy Racidula így „angliai életében" nem tudott találkozni Kossuthtal, akinek „életét és munkásságát" szentelte. A különös, hogy a saját módján és eszközeivel ezt tette Kászonyi és Pulszky is. A kibékíthetetlen konfliktust okozó kötet záró részében megtalálható az a mondat, amelyből megtudjuk, hogy mindennek oka egyetlen dolog volt: Pulszky akadályozta meg a kémnő továbbutazását Kossuth szűkebb környezetébe. Erről a szerzőnő így ír: „Pulszky Ferencz úrhoz fordultam, tehát Magyarország diplomácziai ügynökéhez, és azt reméltem, hogy találok nála annyi nemes lelkűséget, hogy egy magyar asszonynak, aki hazája szabadságáért és függetlenségéért egész vagyonát és egészségét is feláldozta, hazafiasságának írásbeli bizonyítása nélkül is vigasztaló és segítő támasza lesz. Csalódtam. Büszkén, hidegen, száraz szavakkal fogadott engem ez az ember, kinek egyedüli demokratikus tette az volt, hogy egy gazdag bécsi zsidó származású leányt vett nőül, Magyarország diplomácziai ügynöke nem ismerte hazájabelijét... Törökországba akartam menni Kossuthoz és bajtársaihoz. Pulszky Ferencz úr, aki jól tudta, hogy egyáltalán semmim sincs, „a tovább utazásra 10 fontsterlinget ajánlott fel, noha tudta, hogy csupán az utazás Isztambulba kétszer annyiba került: Tehát maradnom kellett és igyekeznem, hogy ... havonkénti segéllyel megéljek."

14 Az ügy „másik két szereplőjének" úgy alakult az élete, hogy mindketten hazatérhettek, s más-más életpályát futhattak be. Pulszky Ferenc a kiegyezés után tért haza, s ismét vállalta az országgyűlési képviselőséget. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, majd pedig a Magyar Tudományos Akadémiai másodelnöke lett. 13 Csorba i.m. 20-21. 14 Halász i.m. 270-271.