Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951)

nem sikerült kikutatnia, de ahhoz, hogy halála után Kászonyi Dániel rehabilitálta, kétség sem férhet.

6 Az emlékirat szerzőjének hitelessége: A viszonylag kevés családtörténeti adat a könyv elején található. Magyarrá lett, nyitrai földbirtokos, nemes családból származott, megemlítve néhány települést, falut, amely saját birtoka volt; illetve a Horeczky-család birtoka. Eredeti neve így Horeczky Vilma, s férje után Beckné, de a férj (volt férj) keresztnevére soha nem történik utalás. Nagy Iván valóban említ csehországi eredetű Horeczky-családot, akik ősei a 16. században jöttek Magyarországra. A folyamatosan magyar családokba történő házasodások révén így nyertek báróságot, s a „nemzeti bárók" közé lépett egyik águk. A 19. században a fiatalon elhunyt Ferdinánd és Antal képviselte a családot, utóbbi részt vett az 1847. évi országgyűlésen.

7 Mint nemes és birtokos család nem azonosítható egyik néven sem. Szinnyei József 1891-ben - már a megjelent kötetei révén és halála után - többet tudott róla. „Beck Vilma báróné, - írja - zsidó családtól származott és eredetileg Racidula-nak hívták; ezen néven volt ismeretes az 1848/49. szabadságharcban, midőn kémül szolgált a magyaroknak; - utóbb vette fel a báró Beck nevet. A világosi fegyverletétel után kivándorolt és Londonban telepedett le, hol a titkos rendőrség szolgálatában is állott, de zsarolásai miatt elfogták és vizsgálati fogságában meghalt 1851-ben"

8 A Pallas Lexikonban színesebb a róla szóló történet: „Beck Vilma báróné álneve alatt 1850-ben nagy feltűnést keltő mű jelent meg Londonban, amely egy hölgy élményeit és kalandjait írja le a magyar függetlenségi harc idejében. A nagyon érdekes tartalmú művet németre és franciára is lefordították és a szerző magára vonta a közfigyelmet. Csakhamar kitűnt azonban, hogy az illető nő nem jogosult azt a nevet viselni, sőt még nem is maga írta a könyvet. Résztvett különben a szabadságharcban, hol mint kém Racidula név alatt volt ismeretes, aztán Londonba menekült, hol érintkezésbe jutott több előkelő emigránssal és az összeköttetését arra használta fel, hogy a londoni rendőrségnek mint titkos kém feljelentéseket tegyen. Zsarolásai miatt perbe fogták, de még az ítélet előtt a fogságban meghalt (1851 végén)."

9 A Marczali Henrik ál6 Beck Vilma báróné (Halász Sándor felsó'bb leányiskolái tanár levele a szerkesztőségnek) Budapesti Hírlap, 1901. XXI. évf. 72. szám. 7 Nagy I.: 1865. 5. kötet. 138-139. 8 Szinnyei J.: 1891.1. kötet, 735. 9 A Pallas Nagy Lexikona, 2. kötet, 787.