Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

»Neidicsant«, s a nyitott kapun betérve, az istállóban talált négy fehér parádés kocsi lovakat éppen akkor tisztogató kocsistól megtudtam azt is, hogy Mesterházy és neje ugyanitt Köncs nevű fó'szolgabirónál vannak elszállásolva. A kora reggeli idő még nem engedte, hogy az akkor mély ál­mukat alvó boldog fiatal párt jövetelem hirével háborgassam s igy nem volt más teendó'm, mint az, hogy beültem az udvaron levó' fe­deles kocsi mélyébe, s a hives reggelen, csakis a felkelő' nap suga­raival melegitett vékonyka, akkoron divatos guekkeremben maga­mat összehúzva, a mult nap és éj fáradalmait kipihenjem. Pár órai alvás után a kocsi felhágójára lépett Mesterházy alakja tünt fel eló'ttem, ki már ébredésemet nem győzvén bevárni, ölelő karokkal szoritott magához, e pár szót intézte hozzám: »Kö­szönöm kedves Lajosom, tudok már mindent«. O ugyanis az istállóban talált Anton nevű cseh kocsisától értesült arról, hogy miként lettek lovai és podgyászai megmentve. Még aznap, t.i. 849. évi július 25-én reggel a Tscheodajew tá­bornok által vezényel orosz haderő Miskolcztól a Sajó felé folytat­ván előnyomulását, Pöltemberg és Leiningennek a Sajó bal-part­ján kedvező helyzetben, már ekkor csata rendben felállitott had­testeit megtámadta, s a Zsolczánál csak hamar kifejlődött és a ké­ső délutánig tartó heves ütközetnek és kiválóan a magyar részről jól irányzott ágyú lövegeknek több orosz tiszt és még több közka­tona, valamint 120 ló estek áldozatuk, míg a magyarok vesztesége számítás alá is alig jöhet. Tscheodajew nap nyugta felé megkisérlette még a magyar sereget Sajó-Petri felöl bekeríteni, de miután itt is heves ágyútűz­zel fogadtatott, jónak látta egész haderejével Miskolcz felé vissza­hátrálni és itt a város alatt táborba szállott. A zsólczai csatában Sáfrány Mihály, a későbbi visnyói ev. ref. lelkész, mint tüzér hadnagy kiválóan tüntette ki magát, kinek jól irányzott lövegei irtózatos pusztítást idéztek elő az orosz lovas ezredekben. A csata sorsát azonban Gózon alezredes 5 döntötte el, ő ugyanis önként vállalkozott 50 emberével, a Sajón átgázolva s a füzes bozótok által fedett előre haladásával az oroszoknak igen 5 Gózon Lajos (1819—1874). Baranya megyei származású ügyvéd, a Pest me­gyei önkéntes nemzetőr-zászlóaljban szolgált, majd a 66. Zászlóalj parancsnoka lett. A zsolcai ütközet miatt alezredesi rangot kapott. A Görgey hadtesttel Vilá­gosnál tette le a fegyvert. Vö.: Bona G., 1983. 161.

Next

/
Thumbnails
Contents