Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

Mintegy 10 napot töltöttünk már Müncseden, midőn a hon­maradt családtagok sorsa felett nap-nap után aggódó B. Endréné azon hirre, hogy egyik rokonát, Bárány Bertalant a későbbi nászát a főszolgabirói állás elfoglalására kényszeritették elszánta magát, hogy az orosz hadsereget lehetőleg elkerülve-, Miskolczra vissza utazik, s részünkre is útlevelet fog kieszközölni. Igy maradtunk mi ketten, én és Nelli továbbra is a Váczy Sándor vendégei. Két szerető sziv, telve honfiúi illetve honleányi lelkesedés­sel, ifjúi hévvel, s a rokoni szeretet melegével vonzódva egymás­hoz, és mégis mily távol szerelmünk tárgyától, egy perczig sem feledve azt, hogy Nelli már jegyese Mesterházy István huszárezre­desnek, én pedig tántoríthatatlan hive az ekkor 17 éves ideálom­nak, a később nőmmé lett B. Jennynek. És mégis, ha azok a müncsedi ér partjain évről-évre újra viruló nefelejts bokrok beszélni tudnának, melyek közelében az általam kormányzott csolnakhoz a sűrű nádason át az irigy sze­mek látképessége el nem juthatott, azok talán tanúi lehetnének a mi 50 év előtti tiszta érzelmeink nyilvánulásának... Egy vasárnapon derült szép nyári este volt s az alkony csöndjét nem zavarta más, mint a hazatérő nyájak vezérlő kolomp­ja s az ér tükrébe mártott evező lapátunkkal vert hullámok lassú locscsanása, midőn egyszerre tűzlárma támad, a tanya cselédsége az épületek tetejére hágva, kiabálja, hogy »ég Csáth varosa!« A müncsedi csinos lakház padablakából néztük később a már tejesen besötétült láthatáron át, miként nyel el mindég na­gyobb és nagyobb területet a pusztitó elem lángnyelve. Másnap reggel értesültünk arról, hogy M.-Csáth városát a muszkák gyújtották fel. Harmadnapra a már ekkor Bárány Bertalan főszolgabíró által kiállított s B. Endréné által elhozott útlevéllel a Mező Csáth romjai között átvezető uton Miskolczra hazaérkeztünk. Julius hó 20-án az orosz hadsereg Miskólczot elhagyva, M.­Kövesd felé vonult. Ugyanekkor Görgey egész seregével Putnokon s a körülte levő falvakban táborozott. Majd Miskolcz felé közeledve, július 22-ére virradó éjjel a Pöltenberg által vezényelt hadtest Miskolczra s a közeli falvakba bevonult, a Nagy Sándor hadteste pedig Szentpéteren és környé­kén táborozott.

Next

/
Thumbnails
Contents