Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró „vidéki értelmiségi": Szűcs Miklós (1820-1886)

színhelye a' reformátusok nagy temploma volt Debreczenben, Kossuth kormányzóvá választatott. — E' desperált lépést én csak annak tulajdonítom, hogy mindegynek tartják már akármit csinálunk. Kossuth indítványára ismét 50,000. ujoncz kiállítása szavaztatott meg. 16-án Megyei bizottmány, a' hon(védelmi) választmány) m(e)gszünt. 19-én Épen a Ferdinand születése napján, a' mieink Nagy Sarlónál, megint vitézül viselték magokat, a' német, kit már a' hires Weiden vezérlett, megszaladt, 's Komárom fele tartott, Szőnynél ismét megveretett, erős positioja 's sánczai ellenére is. - Ezen fontos ütközetekben Görgei kitüntette magát, Klapka, Damjanich szinte, kár hogy az utóbbi feldűlvén lába eltört. A' rákos mezején Aulich serege szerencsés csatákat vivott, többször hallók, hogy már Pesten vágynak a' mieink, míg csakugyan 26-án d.u. egy futár jött Pestről, és elhozá a' Pesten nyomott Martius című újság egy számát. 24.kén éjjel vonult át a' német a várba, a' hajóhidat fölégette. Épen szt. György napra költözött ki Pestről, mint a' lakók szoktak. A mieink 25-én vonultak be, az öröm itt is igen nagy volt e' hírre, hát még Pesten? Az esti lapok Jókai szerkesztése alatt, némi mérséklet nyomait mutaták eleinte, de utóbb ezek is vízmentibe úsztak. Legfőbb érdemök a' Madarász megtámadása a' Zichy féle gyémántok elsikkasztása miatt. Május 6- án Ünnepeltetett nálunk a' függetlenség kinyilatkoztatása, az új templomban Apostol Pál, ismert jeles szónoklatával maga magát haladni látszott. - Estve kivilágítás. Furcsa függetlenség, midőn az ország nagy része még ellenséges kézben van. Estve a' katonák adtak Szemerének fáklyás zenét, ki ministerelnökké neveztetett ki Kossuth kormányzó által, másnap pedig elhagyá városunkat, hol roppant szorgalommal, 's éles belátással intézé a' közelebbi hónapokban felső Magyarország ügyeit. O forradalmi, democraticus irányt igért követni a' kormányon. Pestre igen sujos napok következtek, Henczi budai várparancsnok elkezdé Pestet a' várból bombáztatni, bár a' mieinktől körül volt fogva a' vár. 7- én Megyei Bizottmány, Vadnay Barna főpénztárnok lett.