A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

hozta a nemzeti kamarát, aminek létét, működését, még századunk közevének hatalmi rendszere sem tudta nélkülözni. Napjaink gazdasági folyamatait szemlélve bizakodva állapíthatjuk meg, hogy Széchenyi István gróf jövendölései közül egyre több valósul meg. Amire a most megjelenő emlékkönyv kapcsán gondolok: „Ne panaszokkal hozakodjunk elő, ne pazaroljuk el a drága és soha vissza nem térő időt, amiből a nemzetnek gyakorlati haszna soha nem lesz. A múlton ne keseregjünk, a jelent ne áldozzuk fel a múltért, s szerezzük meg a jövőt. " Nemzedékünknek megadatott a kiemelkedés esélye. A féladatunk most az, hogy európai magaslatra emeljük a nemzet egészét a magyar gazdaság felvirágoztatása révén. Jóleső érzéssel tölt el az a tudat, hogy a mai kamarai rendszer ennek a munkának, a jövő építésének szerves része, egyre inkább szervező, irányító ereje. Tudjuk, meg lesz amit olya nagyon kívánunk, a kiegyensúlyozott, gazdagabb, boldogabb élet, de küzdeni és szenvedni kell érte. Az emlékkönyvet - köszönetet mondva a szerkesztőknek - ajánlom azoknak, akik részt vesznek a magyar gazdaság megújításának, felemelésének, nemzetközi elismertetésének munkájában ésszel, erővel és szorgalommal, valamint azoknak, akik a ma élők erőfeszítéseinek eredményeit hasznosítani fogják a jövőben. BIHALL TAMÁS Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Miskolc, 1997. november 29.