A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása és működése

A MISKOLCI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 1918-IG G. JAKÓ MARIANN A kereskedelmi és iparkamarák a kapitalista fejlődés idején a közélet állandó tényezői voltak. Érdekvédelmi és hatósági feladataikból következően jelentős befolyást gyakoroltak a helyi ipari, kereskedelmi viszonyokra. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara fennmaradó iratanyaga nélkülözhetetlen forrást jelent a hely történetírás számára a régió gazdasági, társadalomtörténeti kérdéseinek feltárásában. Ehhez kívánok segítséget adni az alábbiakban, bemutatva a kamara megszervezését, tevékenységét az első világháború időszakáig, kiemelve azokat a lépéseket, melyek a kerület ipari-kereskedelmi életének fellendítését szolgálták. Mindezt bő forrásanyag dokumentálja, így az is érzékelhető, hogy ez az irategyüttes nemcsak tartalmi, de formai szempontból is különleges értéket képvisel. A kamarai intézmény kialakulása Európában A kereskedelmi és iparkamarák őseit azokban az autonóm, vagy félig autonóm kereskedelmi testületekben kell keresni, amelyek a helyi keretek felé emelkedve szerveződtek meg, elsősorban a szárazföldi és tengeri vízi utak felhasználására Európában (pl. a Hanza városokban, Milánóban, Brüsszelben). A kamara őshazája Franciaország, ahol a merkantilista gazdaságpolitika következetes támadást indított a feudális gazdasági rendszer ellen, megpróbálva egységesíteni a sokféle mértékegységet, adót, pénzt, létrehozni az egységes vámrendszert, közigazgatást és törvénykezést. 1599-ben alakult meg Marseilles-ben az a négy kereskedőből álló bizottság, amelyet a városi tanács a kereskedelmi ügyek figyelemmel kísérésére választott. IV. Henrik 1600-ban megerősítette a testületet, ami ettől kezdve beépült a