Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

ZSÁMBOKI LÁSZLÓ „Vérrel, vassal, értelemmel" Gróf Andrássy György (1797-1872) és az Andrássyak az ország fölemelkedéséért

tündöklő csillagai közt foglalható. lielyet."

13 így látja a tíz kötetes millenneumi magyar történetben Ballagi Géza is, az 1839/40-es országgyűlés főrendi ellenzékét bemutatva: „Gróf Andrássy Károly, ki ha gondolatainak kifejezéséliez a kellő formát képes volna megtalálni, vezérszerepet játszhatna."

14 Bár részt vett az 1843/44-es országgyűlés ellenzéki mozgalmaiban is, a politika igazában nem az ő területe volt. Számos nyugati tanulmányútjával készült gazdasági, közgazdasági szerepére. Szinnyei neki tulajdonítja a Londonban, majd Altenburgban 1833-ban (von A... jeggyel) megjelent „Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn" c. két kötetes munkát.

15 Több írása jelent meg az utak építéséről, valamint említett összefoglalója a hazai vaskohászatról. Egyik kezdeményezője volt, majd egyik főrészvényese lett az 1845-ben megalakult „Gömöri vasmívelő egylet"-nek, amely létrehozta az ózdi vasgyártelepet, korának legkorszerűbb technikájával. Nevéhez fűződik a Szabolcsi Tiszaszabályozó Egyesület létrehozása, amelynek haláláig elnöke volt. A Széchenyi elnökletével működő országos Tiszaszabályozási bizottságnak is tagja volt. Vas-, cukor- és gépgyárakat ment tanulmányozni Nyugat-Európába, amikor váratlanul 53 éves korában elhunyt. Talán saját kudarcaiból levont tapasztalatából taníttatta mindhárom fiát kiváló iskolákban: Manót, a vasipari birodalmat létrehozó tőkés vállalkozót, Gyulát a kiegyezés utáni magyar miniszterelnököt és közös külügyminisztert, valamint Aladárt a szabadságharc ifjú őrnagyát. Ilyen családi környezetből indult útjára Andrássy György. A rendkívül gazdag és sokoldalú életpályát itt, most csak érzékeltetni lehet. O is, mint annyi, tenni akaró kortársa a 19. század első évtizedeiben, a politika színpadán lépett föl először. Kiterjedt birtokai révén számos vármegyében jelöltethette volna magát, ő a Gömör, Borsod, Abaúj és Szepes vármegyék ölelésében fekvő piciny Torna vármegyét választotta. (Ennek a vármegyének mintegy harmada tartozik ma Magyarországhoz, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez: Jósvafő-Tornanádaska-Hídvégardó vonaltól délre eső terület.) Torna vármegye követeként érkezett az 1825/27-es országgyűlésre, „szabadelvű", ellenzéki programmal. Neve akkor tűnik föl először, arni13 Pesti Hírlap 1945. (538. sz.) szeptember 14. 14 Szilágyi S. 1897. 465. 15 Szinnyei i. m. 1890-1914.