Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

ZSÁMBOKI LÁSZLÓ „Vérrel, vassal, értelemmel" Gróf Andrássy György (1797-1872) és az Andrássyak az ország fölemelkedéséért

kor 1825. november 3-án Széchenyi és Vay Ábrahám után ő is fölajánlást tesz az akadémia megalakítására. Ekkor még valószínűleg nem tartozhatott Széchenyi köréhez, ismeretségük itt kezdődhetett. Az 1830-as rövid országgyűlésen ismét tornai követként jelenik meg, ahol rögtön az ülésszak kezdetén fölveti egy országgyűlési hírlap gondolatát. Amikor fölmerül az országgyűlés székhelyének Pestre való áttétele, Andrássy György az ellenzék két vezéralakjával, Bezerédi Istvánnal és Bernáth Zsigmonddal anyagi támogatást ajánl föl a költségek fedezésére. Az akadémia alapszabályának országgyűlési megerősítése után a négy „alapító"-1, Széchenyit, Vayt, Andrássyt és Károlyit a 25 tagú igazgatóságba választják. Az 1832/36-os országgyűlésre még tornai követként érkezik, de 1833-ban már gömöri főispánként a felső táblán tevékenykedik. 1833. március 29-én búcsúztatja az ellenzék Deák Antalt, egyik legtekintélyesebb politikusát, kinek helyét öccse, Ferenc foglalja majd el: a búcsúiratot első helyen Andrássy írja alá. Itt hangzott el a bevezetésemben fölidézett beszéde az arisztokrácia sorsáról. Az országgyűlési hírlap ügyét intéző bizottság Kossuth Lajost és Orosz Józsefet kéri föl mintaszámok elkészítésére, melyek bemutatása után a kérdést leveszik a napirendről, mert Andrássy véleménye szerint Kossuth nem megbízható. Konzervatív fölfogása nyilvánult meg abban is, amikor a bírósági törvény vitájában a közigazgatás és a bíráskodás elválasztása, mai kifejezéssel a hatalmi ágak különállása volt a terítéken, úgy nyilatkozott, hogy a francia elmének (lásd Montesquieu) eme szüleménye még sehol meg nem valósíttatott, s meg sem valósítható. (Persze az Egyesült Államokat nem ismerték akkoriban hazánkban.) Az ülésszak idején utazik Angliába és más nyugati országokba a pestbudai híd ügyében, s nyújtja be jelentését Széchenyivel az országgyűlésnek. A főrendiházban Széchenyivel szavaz a hídpénz mindenkire kötelező voltáról, s részese a történelmi jelentőségű 25:20 arányú ellenzéki győzelemnek. Az 1939/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen már Sáros vármegyei főispánként vesz részt a felsőház mozgalmaiban. Láthatólag már visszavonulóban van a politikából, nyilván megtalálta helyét a közgazdaság országos pályáján, valamint saját bányászati és kohászati vállalatainak fejlesztésében. Itt kerül szembe Széchenyivel, aki a hitelek ügyében a hitelező kiemelt jogállása és a kamatos kamatok koncepcióját támogatja, míg Andrássy a kormányzat adós-védelmét hathatósan biztosító konstrukciót tartja elfogad-