Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

ZSÁMBOKI LÁSZLÓ „Vérrel, vassal, értelemmel" Gróf Andrássy György (1797-1872) és az Andrássyak az ország fölemelkedéséért

föl, a térségben vezető szerepét megőrzi. A család azonban - hasonlóan a Csáky és Koháry grófokhoz - nem vett részt az ipari vállalkozásban, csak elősegítette és támogatta (esetleg részjegyek vásárlásával) az iparűzést, egészen a 18. század utolsó harmadáig. Ekkor a grófságot szerző II. István - hősünk, György gróf atyja - tette meg a döntő első lépést: 1758-ban saját kezelésbe veszi a dernői vasművet. Példáját az 1770-es évek végén Károly (nem azonosítható, hogy I. vagy II.) követi, aki a betléri és alsósajói vasműveket vonja magához. A rozsnyói püspöki székben ülő Antal, hősünk nagybátyja, 1776-ban a birtokán fekvő Gócs vashámorait fegyverrel foglaltatta el, vette saját kezelésbe, majd építtette át a korszerű követelményeknek megfelelően. Az Andrássyak törekvéseivel jelent meg a magyar iparfejlődésben a piacra orientált uradalmi vasmű típusa, amely a kincstári és a köznemesi-polgári tulajdonú vasművek mellett, az 1860-as évekig, talán a legdinamikusabban fejlődő típus volt hazánkban. Heckenast Gusztáv statisztikája szerint 1782-ben a rozsnyói járás vasvidékén a vastermelés egynegyede már az Andrássyak vállalkozásából származott, a vidék legjelentősebb vasgyártó telepe Dernő volt, a termelés 18 %-ával.

4 Az Andrássy-családban a 18. század végére megjelennek a literátus emberek is. Az említett II. Károly 1790-ben latin nyelvű memorandumban fordul az összeülő országgyűléshez krasznahorkai bányabirtokainak privilégiuma ügyében

5 III. Károly (1792-1845) pedig 1825-ben a hazai szakirodalomban elsőként statisztikai összefoglalását adja Magyarország vasműveinek rövid német nyelvű tanulmányában.

6 (II. Károlyról „azt tartja a hagyomány, hogy bányász viseletben öltözve gyakran bejárta bányáit, s azok vezetésébe közvetlenül is befolyt."

7 A családi irányváltást azonban legmarkánsabban Lipótnak (sz. 1767), II. Károly tábornok és József tábornok testvérének pályaválasztása jelentette: 1786-ban beiratkozott a Selmecbányái Bergakademie-re, s kitanulta legfelsőbb fokon a bányászat és kohászat mesterségét.

8 (Meg kell jegyeznem, hogy Andrássy Lipót gróf volt az első magyar 4 Heckenast G. 1987.129-161; Heckenast G. 1991. 5 Andrássy Comitis Caroli, ad inclytos status et ordines Hungáriáé . . . Krasznahorka cultivandi fodinii, 1790. (Szinnyei szerint ma Magyarországon nem található.) 6 Andrássy, Carl: Ueber die ungarischen Eisenwerke. = Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst, 16.1825.147-152. 7 Eisele i. m. 123-124. 8 Faller G. 1871.100.