Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)
nával kötött házassága nagyon gyorsan véget ért. „Házasságuk felbomlását egy káposztástál okozta, a mely ott kísért máig a családi legendában - folytatódik a történet. Az a káposztás-tál, a melyet szertelen dühében hites urának a fejéhez vágott Szathmáry-Király Zsuzsanna. Ez már több volt a kettőnél. Beadták a válópört. Férjhez is ment nemsokára egy német kapitányhoz Zsuzsanna, Józsi gróf pedig beállt komédiás direktornak. Ekkor következett a Balogh Papi epizód. Még máig is él egy igen öreg úr, a ki 1844-ben menyasszonyával és annak nagynénjével utazván Beregbe, Miskolczon a »Koroná«-ban látta próbálni Józsi gróf aktorait. Menyasszonya, egy D'Albon bárónő, rokonságban állott Jóskával, aki rögtön nagyba barátkozott, fölvezette a szép lányt a színpadra és franczia verseket szavaltatott vele. Kaland kalandot követett ezután még, míg végre József gróf megtalálta azt a nemes, kiváló lelki fenköltségű asszonyt, a ki sírjáig hű társa maradt s nehezebb napokban is rózsákat font életébe. Daczára a majdnem húszéves kor különbségnek, a csodaszép, geniális fiatal nő rajongott férjéért." 46 Borsod vármegye alispánja és országgyűlési követe, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója fiúgyermekei közül egy, (születési sorrendben a harmadik) az 1820-ban született Dániel vállalkozott, s be is teljesített érdemi politikai tevékenységet, megbízatást, ugyanis Szabolcs vármegye főispáni tisztét nyerte el az 1860-as években. A Vay család tagjai Borsod vármegyében, mint főispánok A család leszármazási táblázatára utalva, emlékezetbe idézem, hogy a Borsod vármegyei követ és alispán Vay Ábrahám édesapja volt a „közönségesen csak nagy-nak nevezett" Vay József (17521821). Az ő legfiatalabb testvére pedig a báróvá lett Miklós (17561824), aki a katonai ranglétrán a dandártábornokságig vitte, egyébként pedig császári és királyi kamarás volt. (Vay Miklós és Vay József a rebellis, Rákóczi-barát Vay Ábrahám dédunokái voltak.) A Vay családnak ez az ága 1831-1912 között, tehát nyolc évtized alatt nyolcszor „adott" megyei főispánt Vay Miklós, Vay Lajos, Vay Béla és Vay Elemér személyében. Vay Miklóst 1787-ben optikai találmányáért 46 GR. VAY S. 1906. 01. 07. és idézi: SZENDREI J. 1911. V. 590-592.