Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

Angliában a Royal Society tagjai közé választották. Megyénkben betöltött szerepük, különleges nemzetközi és házassági kapcsolatok miatt (is) megérdemlik, hogy néhány mondat erejéig idézzük emléküket. Vay Miklós (1756-1824) iskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, majd 18 éves korában a bécsi mérnöki akadémiára került. Végzése után előbb Aradon, majd a csehországi Kapitzban erődépítési munkálatokat irányított. Angliában tett tanulmányútja szélesre tárta érdeklődését a modern technikák és gépi felszerelések magyarországi meghonosítására. így ő hozta magával annak a fonógépnek a modernebb változatát, amely Anglia után 1773-ban Franciaországban, 1783ban pedig Ausztriában is megjelent. Ezt a gépet 1789-ben szabadalmaztatta Magyarországon, majd eladta Batthyány Kázmérnak, aki erre alapítva 1790-1808 között működtette gyapjúfonó manufaktúráját.

47 II. József nagyra értékelte Vay Miklós műszaki-technikai képességeit, s a báró is ennek megfelelően élete nagy művének tekintette a Vatts és Bottom módszere szerint készült gőzmalom módosított változatának meghonosítását. Nagy érdeme a bárónak, hogy londoni útjáról szántógépet, a Cook-féle vetőgépet, s olyan kocsi prototípusát is magával hozta, amely szándéka szerint nagyban elősegítette volna a tiszántúli útviszonyok között a postakocsik közlekedését. Számos növény magvát és gumóját is magával hozta. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Borsodban, Zemplénben és Szabolcsban elterjedt a burgonya 48 1792-ben újra egy angliai tanulmányútra vállalkozott, s Londonban elsősorban a salétromgyártás körülményeit, itthoni meghonosításának lehetőségeit kutatta. Ennek eredményeként 1798-ban Kassa mellett, 1799-ben pedig Debrecenben alapított „salétromtermelő üzemet". Vay Miklós birtokainak egyik központja Alsózsolca, a másik központja pedig - ahol a pincészet működött - Golop volt. A gazdaság működéséről - saját feljegyzésein túl - elsősorban felesége naplóiból szerezhetünk ismereteket. Felesége, az 1776-ban Badenben született Adelsheim Johanna (meghalt 1862, eltemették: Alsózsolca) nemcsak európai műveltségű asszony, hanem olyan egyéniség is volt, aki átlátta és gyakorta szervezte a hatalmas, sokoldalú családi gazdaságot. Az állattenyésztés modernizálása érdekében pl. külföldi 47 EMBER Gy.-HECKEN

AST G. 1989. 986., 996. 48 JÓKAI E., 1888. 49-50. és Néprajzi Lexikon 1977. 1. k. 389-391.