Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

kentése. (A só árát leggyakrabban az országgyűlésen állapították meg, s mert régen volt országgyűlés felpanaszolják, hogy méltánytalanul emelkedett magasra ennek a nélkülözhetetlen ásványkincsnek az ára. „A só, mellyet a

7 jóttevő természet Hazánknak ingyen és nagy bőségben adott, igen drágán árúltatik; 's a' só drágasága a' szegény adózó népet kivált súlyosan zaklatja, e' felett meg történt az is, hogy a' só ára gyakrabban Ország Gyűlésen kívül emeltetett fel".) Királyi parancs tiltotta korábban a megyéknek egymással való levelezését. Ezt nemcsak Borsod, hanem a többi megye is rendkívül sérelmesnek tartotta. („A' mennyiben megtörtént az is, hogy tekintetes Nógrád Vármegyének bizonyos constitutionális sérelméről panaszkodó levele, Ordinarius Vice Ispánunktól leg felsőbb kegyelmes parancsolatból, minekelőtte élőnkbe került volna elvé tette tett, 's Ő Felségéhez intézett alázatos felírásunkra is vissza nem adatott, Követ Urak legyenek munkások abban is, hogy ez a' dolog orvosoltasson illy eset jövendőben elől ne forduljon, e' végre az 1823-ik esztendőbeli, Szent András hava 8-ikán 3481 szám alatt lett reprezentátiónk párja kezeinkhez ki fogván adattatni.") Felvetődött az árvák, árvaházak, a gonosztevők és tömlöcök, börtönök, az elmebetegek és egy országos elmeház-kórház létesítésének, s a megyék által finanszírozott működtetésének ügye. Megoldandó feladatok voltak a bányaműveléssel kapcsolatban, s - minden bizonnyal - először fogalmazódik meg, hogy miként kell rendelkezni a földben elásva talált, földből előkerült kincsekről, azok felosztási arányairól (28. pont). Ekkor vetődik fel a „Ludovicae" katonai akadémia alapításának gondolata, s a „Magyar Nemes Testedző Sereg", amely „a' Haza reménységére nevelődő nemes ifjúságnak mind a' polgár szolgálatokban való formálódására nézve hasznosan készítő pálya lehessen." A magyar nyelv ápolásának ügye két utasításban is fellelhető. Ezek vitája is szerepet játszott abban, hogy az országgyűlésen felvetődött a tudományos akadémia létesítésének gondolata. A törvénykönyv, s az országgyűlés jegyzőkönyveinek magyar nyelvű vezetése az utasítások 8. pontjában az alábbiak szerint olvasható: ,,A' magyar nyelv virágzásáról Ő Felsége és a' Haza által már eddig is fel szárníthatatlan hasznokat szülő rendelések tétetvén, Követ Urak még ezeknél meg ne álljanak, hanem az Ország Rendéivel egyesítendő buzgósággal azon igyekezzenek, hogy az alkotandó törvények felezett lapon magyarul is, és deákul is irattársának; törvény könyvünk a' tör-