Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

lyében képviselte régiónkat. Az 1843-1844-es országgyűlésre Palóczy Lászlót és Szemere Bertalant választották meg, majd 1847-1848-ban Bük Zsigmond és újra Szemere képviselte Borsod vármegyét. A nevek is mutatják, hogy a reformkor kiemelkedő személyisége volt a miskolci születésű Palóczy László, majd vele együtt, részben őt követve Szemere Bertalan. (Palóczy László szerepéről, a reformkorszakban elévülhetetlen munkásságáról szükséges röviden szólni. 1861. április 6-án, amikor összeült az új országgyűlés képviselőháza, a képviselők támogatásával és egyhangú javaslatára O foglalta el a korelnöki széket, s rövid beszédében megfogalmazta, hogy „én lettem tehát azon páratlan szerencséjű kis polgárocskája nagy hazámnak, ki miután az akkori munkatársaim által kezembe adott tollal az 1832-1836. évi országgyűlésen legelsőként írtam már magyar nyelven Magyarország törvényeit."

13 Minden országgyűlésnek megvolt a helyi, azaz megyei előkészítése, s természetesen így is maradtak az utókorra a különféle iratok, dokumentumok. A „folyamat" első lépése a követválasztás volt, ezt a megbízólevél kiállítása, megkapása követte, majd a követek felkészítése, ún. követutasítások formájában. Az országgyűlés befejezése után készültek el a követi végjelentések. A hat országgyűlés irományait ilyen sorrendben őrzik a magyar levéltárak, s így van lehetőségünk arra, hogy felvázoljuk az 1825-1827. évi országgyűlést, ahol Vay (IV.) Ábrahámot 1826-ban Palóczy László váltotta fel. Az országgyűlés, a törvényalkotás mechanizmusa Vay (IV.) Ábrahám fél évtizedes megyei alispáni működése, országgyűlési küldöttként! tevékenysége az iratok tükrében értelmezhetőbbé válik, ha röviden áttekintjük a törvényhozás reformkori (s azt megelőző) működési mechanizmusát. 1825-öt megelőzően az országgyűlés 1791-ben, majd 1812-ben ülésezett. Az országgyűlés összehívását az uralkodó kezdeményezte azzal, hogy meghívólevelet küldött, amely megyére, illetve névre szóló volt. (A főrendek képviselői névre szóló meghívót kaptak.) A megyék követei aztán megbízólevéllel igazolták magukat, innen tudták a me« Vö. RUSZOLY J. 1992. 20.