Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

renc a francia forradalom, az államhatalmat is destabilizálni akaró veszélyes hatásaként ítélte meg a nemesi mozgalom művelődési, nyelvi, tudományszervezési kezdeményezéseit. A Ferenci éra cenzort is cenzúrázó erőszakos politikája a századfordulón erősen visszavetette az akadémiai terveket is.

68 A passzivitásából Kultsár István, a Hazai Tudósítások című lap szerkesztője

69 élesztgette fel az akadémiai gondolatot, amikor „a magyar nyelv ápolásának leghathatósabb módozatainak a kifejtésére" írt ki pályázatot 1804-ben. 1806-ban Kis János és Pánczél Pál következett a sorban, Kultsár rokonszellemű pályakérdésre felelve. Kis János így ír: „Kérdésen kívül való, hogy tudományok elémenetele, nyelvnek virágzása, s nemzet dicsősége megkívánna egy jó plánumon épülő és az ország védelme alatt lévő tudós társaságot." Nem igen bízván azonban e nézet általános elfogadásában egyenlőre csak a jobb erők magánszövetkezését szorgalmazta. Pánczél Pál sem lát túl sok biztatót az ügyben, mert a Bessenyei által eszményképül felállított Académie française Magyarországon „helyet nem találhat". Ugyanez évben írta Teleki László gr. „Buzgó esdekléseit a magyar nyelv előmozdításáról", miután elméletben felállította a tételt, hogy „a magyar literatúra előmozdítása legheroicumabb és legbizonyosabb módja: egy nagy Tudós Társaság felállítása". Teleki 200 Ft-os pályadíjat tűzött ki arra a kérdésre miszerint „Micsoda intézet szerént lehetne Magyarországon oly Tudós Társaságot regkönnyebben felállítani s leghelyesebben elrendelni, amely nem csak a magyar nyelvet és litteratúrát gyarapítaná, hanem a külföldi tudós dolgoknak megkívántató ismeretét is az országban a nemzet javára elterjesztené?" A kiszabott határidőre - 1807. június 2. - 13 pályamű érkezett. Az 1807-1808-iki országgyűlésen eközben újra szóba került Révay dolgozata és Pápay Sámuel „A magyar litteratura esmérete" című munkájában szintén hangot adott az akadémia ügyének, bár ekkor ezek a törekvések sem jártak túl sok sikerrel. A Teleki pályázatra érkezett 13 munka közül Fejér György nyerte a díjat. Tervezete 1809-ben nyomtatásban is megjelent.

70 O is 4 osztályt képzel el, de a tiszteletbeli és rendes tagokon kívül levelezőkkel is kiegészítené a társaságot. Pénzügyileg a legolcsóbb megoldást kí68 A korszakra vonatkozóan lásd: POÓR J. 1988. 69 KÓKAY GY. (Szerk.) 1979. 247. 70 R.VÁRKONYI Á. 1975. 22.