Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

nálta a tervezete, mindössze 1 600 Ft-ot szánt a társaság anyagi céljaira. Ebből az összegből 600 Ft-ot a jutalomkérdésekre, kinyomtatásukra 500 Ft-ot irányzott elő. A fennmaradó összeg a titkár fizetése lett volna. Úgy látszik Telekit ez a munka sem elégítette ki, mert 1810ben német nyelven írt röpiratában 6 osztály felállítását és 26 000 Ft. költséget bizonygat. Gyakorlati hatása azonban ezeknek a törekvéseknek sem volt csakúgy, mint az 1821-es országgyűlésen Vay Józsefnek, Dessewffy Józsefnek, Szentkirályi Lászlónak és másoknak, a magyar nyelv ügyében mondott beszédeinek. Egyedül a század eleji alapítványokat, így pl. a Vitéz család, Sándor István, a Marczibányi család alapítványait lehet némi előzménynek tekinteni az akadémia ügyében. Erdélyben 1818-ban újra felélesztették a magyar nyelvművelő társaságot, Döbrentei Gábor egy alaptervezetet is készített, sőt 1819 tavaszán már 30 000 forintot tudhatott magáénak a társaság. 1819. szeptember 10-én a kancelláriából leirat érkezett, mely a jegyzőkönyvek felküldését, a gyűlések félbeszakítását követelte, ismét megrekesztve a szerveződést. 1820-ban azután végleg betiltották a nyelvművelő társaságot. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása A 18. század elején megindult, hazai tudós társaság megalapítására irányuló több mint száz éve folyó kísérletezés az 1825/27. évi országgyűlésen érte el célját. 1825. november 3-án Széchenyi István gróf felajánlotta egy évi jövedelmét egy hazai tudó társaság felállítására. Az országgyűlés eseményeit Tar Gáspár Máramaros megye követeinek első írnokának a naplójából ismerjük

71 Ezen minőségében vezetett naplója 1825. november 2-ai és november 3-ai napokról is részletesen szól, amikor az ominózus felajánlás is történt. Nézzünk bele ebbe a naplóba és, hacsak vázlatosan is, de kövessük nyomon e két nap felszólalásait, történéseit. November 2-án a kerületi ülésen a nevelés ügye volt a téma. Kolozsvári Miklós Győr megye követe mondta ki először, hogy másutt a nemzeteknek tudós társaságaik, vannak nálunk ez előmenetelt nem 71 SZILÁGYI 1.1876. 4.