Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

grammatika elkészítése, valamint a magyar nyelvű könyvírás ösz­tönzése és recenzálása. Bessenyei eszméin felbuzdulva az ország számos pontján indultak el társaságalapítási próbálkozások. Elszórt nyelvművelő kezdemé­nyezések, mint Bod Péter példáján láttuk, már Bessenyei előtt is vol­tak, de a nyelv pallérozásának intézményszerű gondolata csak Bes­senyei után valósult meg. Érdekességképpen említhetjük meg azt az erdélyi próbálkozást, amit csak az „Öt-férfiak" társasága néven ismer a történettudo­mány. 54 A társaságot alapítani kívánó „Öt-férfiak" közül csak gr. Te­leki József személyét ismerjük, mivel az 1770 körül született tervezet egyedül őt említi meg név szerint, mint a társaság pénztárosát és a jegyzőkönyvek vezetőjét. A társaság célja a felvilágosodás eszméinek terjesztése a magyar nyelv művelésén keresztül. Az, hogy valóban létezett-e a társaság, vagy csak tervezetben volt meg, nem lehet tud­ni, viszont Teleki József személye 55 azt feltételezi, hogy komoly szel­lemi erők szándékáról volt szó. A tudományszervezési kísérletek elveiben bekövetkező fordulat természetesen nem feltételezte eleve a kizárólagosságot. Bél Mátyás honismertető hagyományait követők akadémiai próbálkozásaival is találkozhatunk még az 1780-as években. A béli modellből táplálko­zott Batthyány Ignác 1786-ból származó tervezete is, 56 mely szerint Magyarországon két tudós társaságra lenne szükség: az egyikben csak papok lennének a tagok. Ezen egyházi társaság célja az egyház­történet művelése. A másik társaság világi, Societas Assiduorum né­ven a történettudomány fő bázisa lenne. Kovachich Márton György tudományszervező igyekezete is ehhez a vonalhoz köthető. 57 1780-ban jelent meg az első magyarnyelvű újság, a Ráth Mátyás alapította Magyar Hírmondó. Az ekkortól kibontakozó magyar nyel­vű sajtó fontos szolgálatokat tett az akadémiai eszme folytonos éb­rentartásában. 58 Az akadémiák és az újságok kapcsolata nem új ke­letű, hiszen az európai akadémiai élet számos újságot hívott életre. 54 ENYEDI S. 1985. 782-788. 55 1759-62 között az irodalom és tudomány kedvelő Teleki gróf európai körutazása alkalmá­val, Franciaországban megismerkedett Voltaire-vel, d' Alambert-el, és a kor francia tudomá­nyos elitjével, a felvilágosodás európai élvonalával. Lásd: TOLNAI G. (Szerk.) 1987. 56 JAKÓ Zs. 1991. 353-375. 57 WINDISCH É. 1968. 90-143. 5« KÓKAY GY. 1981. 35-40.

Next

/
Thumbnails
Contents