Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
Magyarországon a folyamat éppen fordítva játszódott le: Az újságok lettek az akadémiai gondolat legfőbb hirdetői. A Bessenyei-féle koncepciót, már a kezdetektől felkarolta a Magyar Hírmondó. A Ráth Mátyás vezette lap Bessenyeinek a Magyarság című művében felvázolt elképzeléseit támogatta: a Budai Egyetem tudományos, szellemi központtá tételét. 1784-ben új szerkesztő került a lap élére, Révay Miklós 59 , aki a Jámbor szándékban kifejtett önálló nyelvművelő akadémia koncepciónak legbuzgóbb folytatója lett. Révay 1777-78-ban, Bécsben ismerte meg a testőrírók - köztük Bessenyei - új irodalmi törekvéseit. A Magyar Hírmondó élére kerülve a lapot az akadémiai tervek szolgálatába állította, sőt maga is - Bessenyei nyomán - tervezetet készített. A tervezet előfeltételként megtartotta a Jámbor szándék koncepcióját, tehát az akadémia elsődleges feladata a nyelv ápolása, de ki is egészítette Bessenyei tervét annyiban, hogy komplex akadémia felállítására tett javaslatot. Elgondolása szerint négy osztályt kell felállítani: Filológiait (irodalom, nyelvtudomány, történelem, zene, művészet), Filozófiait (jog- és neveléstudomány), Matematikait, Fizikait (természettudományok, orvostudomány, gazdaság). Révay üdvösnek tartotta volna, ha egy magyar játékszín is a társaság ellenőrzése alá kerül. A társaságot rendes és tiszteletbeli tagokból képzelte el. A társaság ügyeit vivő titoknoknak cenzúrai szabadságot akart, saját könyvnyomda és gyűjtemények alapítása is szerepelt a tervezetben. Az akadémia anyagi alapját három forrásból kívánta fedezni: az állami tanulmányi alapból, a tehetősek adományaiból és a tudományos művek jövedelméből. Fővédnöknek Sándor Lipót főherceget, elnöknek br. Orczy Józsefet kívánta megnyerni. 1784ben tervezetét be is nyújtotta II. Józsefnek, de természetes, hogy nem nagy sikere volt, hiszen ebben az évbe nyilvánították a német nyelvet birodalmi nyelvvé. Révay nem adta fel reményeit. Tervei megvalósulásának újabb lökést adott az 1790-es országgyűlés. 60 Ebből az alkalomból kinyomtatta Bessenyei Jámbor szándék című művét és az országgyűlésen megjelent rendek között szétosztotta. Az akadémiai terveinek megnyerte Sándor Lipótot és Eszterházy Józsefet is. Jóváhagyási kérelemmel a helytartótanácshoz fordult és kis túlzással úgy állította be tervezetét, hogy az akadémia már lényegében összeállt, csak a megerősítésre vár a munka elkezdéséhez. A helytartótanács 59 TOLDY F. 1985.47-55. 60 Magyarország és a Nagy Világ, 1865. 11.
