Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

német, holland, angol egyetemi tanulmányaik során az állam elveivel nem mindig összeegyeztethető nézetek hatása alá kerültek.

46 Az uralkodó reagálása vallásos katolikus jellemének hű tükörképe volt. Az 1760-as évek közepétől kezdve, viszont az államhatalom belátta, hogy az eddig mostohán kezelt Magyarországot szociális, iskolaügyi, egészségügyi stb. reformok segítségével be kell tagolnia a monarchia politikai, kulturális, gazdasági rendszerébe. A közoktatást érintő reformok megszületése idején, az udvari tanulmányi bizottság javaslata értelmében a birodalmi oktatást egységes szervezet fennhatósága alá kell helyezni, ami egy Bécsben felállítandó tudományos akadémia irányítása alatt állna. Kollár Ádámra bízták a tervezet elkészítését, amit végül is Hell Miksa csillagász dolgozott ki. Ennek értelmében, a bécsi székhelyű Patriotischer Plan einer k. k. zu Wien zu erreichtenden gelehrten Gesselschaft oder Académie der Wissenschaften csak a természettudományokat fogta volna össze. Hell Miksa a történelem, irodalom, teológia számára külön társaság felállítását képzelte el.

47 A tervezett akadémia hét osztályra tagolódott volna: csillagászat, geometria, mechanika, fizika, botanika, anatómia, kémia. A tagok (rendesek, tiszteletbeliek, meghívottak, növendékek) kétharmados szavazattöbbséggel dönthettek volna az új tag felvételéről. Az akadémia anyagi hátterét a monarchián belül megjelenő kalendáriumokból származó jövedelem jelentette volna. A terv ismét az uralkodói vétón bukott el, egyrészt a királynőnek a tervezett tagokkal szemben voltak kifogásai, másrészt a kalendáriumok ügye miatt nyugtalankodott, hiszen ezek a kiadványok a korszak társadalmának leghatásosabb informáló és felvilágosító orgánumai voltak. Azonban 1774-ben Prágában az erdélyi származású Born Ignác és Adaukt Voigt vezetésével megalakult a prágai tudós társaság, ami 1784-ben királyi támogatást szerzett.

48 Ezzel egy időre a bécsi uralkodó körök részéről le is került a napirendről az akadémia alapítás gondolata, hiszen a monarchiában már létezett működő tudós társaság. A prágai intézménnyel a hazai tudományos élet képviselői hamar kiépítették kapcsolataikat és ez ösztönzően hatott rájuk a további magyarországi próbálkozásokban. 46 KOSÁRY D. 1996. 563. 47 SZELESTEI N. L. 1989.101. 48 KOSÁRY D. 1979. 341-354.