Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

A magyar nyelvű nemzeti akadémia felállítására tett kísérletek A 18. század második felében, a felvilágosodás jegyében kibontakozó nemzeti művelődés eszméje Magyarországon egyeduralkodóvá vált a század végére. A nemzeti, nyelvi mozgalom társadalmi bázisa a köznemesség, mely nemcsak politikai síkon erősödött meg, hanem a tudományok és művészetek terén is kezdett jelentős szerepet játszani. Az új nemesi mozgalom, tehát elsősorban a nemzeti lélek mozgalma; a következő száz évben a magyar köznemesség „szellemi alkata határozza meg a magyar szellemiség sorsát."

49 A 18. századi Magyarországon a polgárság ekkor még rendkívül kis létszámú volt és tekintélyes része nem is magyar anyanyelvű, ezért nem is válhatott a nemzeti, nyelvi mozgalom képviselőjévé.

50 A felvilágosult nemesi elit jeles képviselői, viszont a francia és német polgári felvilágosodás eszméinek hatása alatt fejtették ki tevékenységüket. Az irodalom, a tudomány, a művelődés, a nemzeti nyelv megteremtése korszakunkban a nemzeti mozgalom sarkalatos pontjai voltak, szét nem választható egységet képeztek. A polgári felvilágosodás eszméi az uralkodó körökre és magára az uralkodóra is hatással voltak, de a Mária Terézia vezette államhatalom nem tudta régi beidegződéseit levetkőzni. Az uralkodónő halála utáni jozefinista korszak ésszerű reformjai pedig birodalom-szerte hatalmas felháborodást keltettek, legfőképp a magyar nemesi mozgalmat lobbantották lángra. A hazai tudománycentralizációs kísérletekben, a magyar nemesi mozgalom egyik jelentős személyisége, Bessenyei György (17471811) hozta meg a fordulatot. Munkásságával, a mozgalom céljaihoz igazítva, új értelmezést adott az akadémia terveknek. Az előző akadémiai kezdeményezések főleg Bél Mátyás hagyományaira nyúltak vissza, most Bessenyeinek köszönhetően a nemesi mozgalom nemzeti nyelvi-irodalmi, művelődéspolitikai programja megvalósulásának kulcsa lett. Bessenyei a nyelv művelésében és fejlesztésében elsődleges szerepet játszó tudós társaság, már Bod Péternél megjelenő gondolatát fejlesztette tovább és a következő évtizedek akadémiai 45 SZERB A. 1958. 209. 50 KÓKAY GY. 1993.166-177.