Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

zással választják. A megbízás a tisztet betöltő haláláig szól. A tagok egymással levelezés útján tartják a kapcsolatot. A tervezett társaság létszámát - várható tetemes postaköltség miatt - Kollár eredetileg 12 főre tervezte. Későbbiekben a taglétszám esetleges emelkedésekor portómentességet akart kérvényezni az uralkodótól. A szervezés nagy erőkkel megindult, az ország minden részére szétküldött felhívásokkal, véleményeztetési kérelmekkel katolikus és protestáns tudósok foglalkozni kezdtek. A Kollár-féle Societas Litteraria honismertető társaság lett volna. A tervek között Bél Mátyás félben maradt Notitia művének befejezése is szerepelt. Az 1764. évi országgyűlésen Kollárt ért súlyos támadások

42 azonban elsorvasztották a kezdeményezést. 1770- ben azonban újból akadémiai tervezet készült a magyar tudósok összefogására. A tervezet szerzőjének a nevét bizonyosan nem lehet megállapítani. Finánczy Ernő Tersztyánszky Dániel

43 nevét kapcsolja a tervezethez,

44 de mások Teleki Józsefet és Benczúr Józsefet

45 vélik az értelmi szerzőnek. A tervezet szerint, Pozsony székhelylyel működő Academia Augusta-nak négy osztálya lenne. Az első a filozófiai osztály. Ezen osztály alá tartozna a matematika és a fizika is. A második a történeti és államjogi osztály. Harmadik a mezőgazdasági, negyedik pedig a tudománypolitikai osztály. A magyar nyelv művelésére és pallérozására a negyedik osztály felügyelete alatt nyílna lehetőség. Az akadémia tagjai rendesek, tiszteletbeliek, meghívottak, növendékek. Új tag, csak királyi megerősítés után foglalhatja el helyét a társaságban. Tag bármely felekezetből származhat. A táraság élén kinevezett protektor tevékenykedne. Az Academia Augusta gazdasági hátterét - a tervet készítő elképzelése szerint - az egykori széplaki és szekszárdi bencés apátságok jövedelme, mintegy 20 000 forint biztosíthatná. 1771- ben Mária Terézia azzal utasítja el a tervet, hogy Magyarországon nincs elég katolikus tudós, a protestánsok viszont nagyrészt 42 1764-ben, Bécsben közvetlenül az országgyűlés megnyitása előtt jelent meg Kollár De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae című műve, melyben a felvilágosodás eszméitől vezérelve támadást indított a katolikus klérus és a nemesség ellen. A klérus és a nemesség nyomására megtiltották az írás magyarországi terjesztését. Az incidens után a társaság katolikus tudósai természetesen nem támogatták a Societas Litteraria alapításának gondolatát. 43 A Ratio Educationis egyik szerzője. 44 FINÁNCZY E. 1904. 369-372. « WINDISCH É. 1968. 91-141.