Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

ként jelenik meg a társaságok életében. Az egyik, vagy a másik hiánya eleve lehetetlenné teszi a tudományos intézmények sikeres működését, csakúgy, mint a belső tényező elégtelensége: a tudósok nem kellő érdeklődése. Európa történetében a reneszánszot követő 3-400 év jelentős társadalmi átrendeződést hozott. A humanista kontinens a barokk, majd a felvilágosodás eszméin keresztül a 18-19. századra a modern polgári fejlődés útjára lépett. A változás természetesen nem mindenhol és nem azonos ütemben játszódott le. A modernizálódási folyamat az államhatalmakat és a társadalmakat új kihívás elé állította és megváltoztatta igényeiket is. Az ipari forradalom hatása a természet- és társadalomtudományokra, az akadémiai eszmére is kényszerítő erővel hatott. Az európai államok eltérő fejlődési üteme is magyarázza a 16-17-18. századi tudományszervezési törekvések sokszínűségét. Európai kitekintés Az akadémia mozgalommal, a tudósok összefogásának igényével Európában leghamarabb Franciaországban, Itáliában és Angliában találkozhatunk. Természetesen nem véletlen, hogy ezek a legkorábbi tudománycentralizációs kísérletek Európának ezen régióiban keletkeztek, hiszen társadalmi berendezkedésükben, fejlettségükben ezek az országok voltak a korabeli kontinens vezető államai. A Franciaországi Toulouseban 1323-ban college du gai savoir néven társaság alakult

2

, mely tudományos munkákra írt ki pályázatokat. Pályázni különböző tudományágakban végzett kutatásokkal lehetett és a társaság által legjobbnak ítélt pályamű elnyerte a testület által odaítélendő viola-díjat. 1344-ben a város még két virág-díjat alapított a már meglévőhöz. Később Clémence Isaure ezt a társaságot élesztette fel 1490-ben jeux floraux néven, amihez XIV. Lajos még négy virág-díjat adományozott. A kezdeményezés néhány év múlva folytatás nélkül megszűnt. A Francia Akadémia kezdeteit 1629-ig lehet visszavezetni.

3 A francia tudományos élet jeles képviselői ekkor kezdtek magánlakásokon összejárni és tapasztalataikat, kutatási eredményeiket megosz2 A Magyar Tudós Társaság Evkönyvei. I. Köt. 1833. 3 SZELESTEI N. L. 1989. 9. 4 KOSÁRY D. 1979. 2.