Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

tani egymással. Nem sokkal később Richelieu bíboros-kancellár fel­karolta a tudósok kezdeményezését és gyámkodása alatt 1635-ben létre jött az Académie française. A társaság a francia nyelv pallérozá­sát tűzte ki célul azért, hogy a nyelv alkalmas legyen a tudományok kifejezésére. Az Académie française törekvései elérése érdekében feladatul a francia nyelv nagyszótárának az összeállítását és gram­matikájának leírását vállalta fel. Colbert patronálásával két tudományos társaság is alakult. 1663­ban az Académie des inscriptions et belles-lettres, majd 1666-ban az Académie des sciences. Az Académie des inscriptions feladata a francia történelem megírása, valamint a hozzá kapcsolódó régészeti munkák felügyelete. Az Académie des sciences a természettudo­mányok intézménye lett. 4 E három akadémia jelentette a francia Institut magját, amikhez később még két osztály kapcsolódott. A központi akadémia mellett számos vidéki akadémiai jellegű társa­ság is alakult, de ezeknek működése, céljaik a korabeli Magyarorszá­gon nem voltak ismertek, sőt a párizsi akadémia hírei is csak német közvetítéssel jutottak el hazánkba. Itáliában jelentős tudományszervezési munka folyt már a rene­szánsz óta. 1540-ben alakult meg a societa scientifica rossunense degl incuriosi elnevezésű társaság. 5 A humanizmus eszméitől vezérelve irodalmi jelleggel működött, célja a latin nyelvű irodalom és költészet művelése volt. Később különféle céllal alakultak magán és nyilvános társaságok, amelyek között a legjelentősebbek egyike volt az Accademia della Crusca. Ez a társaság jelentette meg 1612-ben az olasz nyelv nagy­szótárát. Rómában 1603-ban létrejött Accademia dei Lincei a tudo­mányos élet középpontja, Firenzében pedig a Galilei követői által 1657-ben megalapított Accademia del Cimento. Az utóbbi patrónusa Leopoldo de Medici, aki maga is bekapcsolódott a társaság munká­lataiba kísérletezései révén. 6 Angliában, az ipari forradalom, a polgári átalakulás igényei sze­rint kialakult korszerű természettudományosság hamar kitermelte saját tudós intézményét. Az angol természettudósok 1645-ben alapí­tották meg magántársaságukat, mely 1660-tól a király pártfogása alatt végezte munkáját. Ekkortól számítjuk a Royal Society megalakulását. 5 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. köt. 1833. 6 SZELESTEI N. L. 1989. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents