Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

a szervezeti felépítésüket, céljaikat, a társadalmakban betöltött helyüket és szerepüket, fejlődésük közös, illetve eltérő vonásait. Nehéz viszont akkor, ha a reneszánsz utáni korszakokban alakult, idő előtt megszűnt akadémiák, tudós társaságok, tudományos intézménykezdeményezések közös ismérveit keressük, hiszen feladataikban, tudományos nyelvükben, belső felépítésükben, a művelni kívánt tudományágakban, rendkívüli sokféleséget mutatnak. Kézen fekvő lenne azt mondani, hogy a máig fennálló akadémiák és azok jogelődjei tekinthetőek csak a sikeres akadémiai gondolat letéteményeseinek. Természetesen ez nem állja meg a helyét, hiszen a történelem folyamán létrejött, hosszabb-rövidebb ideig működő, külső, vagy belső okok miatt folytatás, jogutód nélkül megszűnni kényszerülő tudós társaságok alaptörekvése egyben megegyezett a ma is létező akadémiákkal: ők is a tudományos munka centralizálását, a tudósok összefogását akarták az általuk művelt tudományágak hatékony fejlesztése érdekében. Karainak és Rendéinek, hazafiúi tisztelettel. A tudományok központosítására tett törekvések azonban csak akkor sikeresek, ha az alapításhoz és megmaradáshoz elengedhetetlen három tényező találkozik. Ezek a tényezők az államhatalom ösztönző ereje, a társadalom széles rétegeinek igénye és a tudósok mozgalma.

1 Az államhatalmi és a társadalmi fogékonyság külső tényező1 R. VÁRKONYI Á. 1975. 15. A' magyar tudós Társaság-' Igazgatóságától. Vármegye' A Magyar Tudós Társaság hivatalos küldeménye, 1833.